Kátrány az antibiotikum rezisztencia ellen

Az Üsküdari Egyetem fontos szerepet fog betölteni a „Gyógyfa a mediterrán múltban és jelenben” című projektben is, amelyet három török, francia és marokkói egyetem hajt végre. Prof. dr. Muhsin Konuk elmondta: „Ez a projekt utat nyithat a „hagyományhoz való visszatéréshez” a nem gyógyuló sebek kezelése és a magas antibiotikum-rezisztenciával rendelkező mikroorganizmusok elpusztítása terén, olyan időszakban, amikor az antibiotikum-rezisztencia csúcspontja van, és új gyógyszerek nem állnak rendelkezésre. .

Az Üsküdari Egyetem továbbra is folytatja tanulmányait a molekuláris biológia, valamint a viselkedéstudományok területén nemzetközi platformokon.

Az Üsküdari Egyetem által támogatott projekttel vizsgálják a kátrányt, amelyet évszázadok óta használnak Anatóliában antibakteriális, gombaellenes és sebgyógyító tulajdonságai miatt.

Az Üsküdari Egyetem rektorhelyettese, Prof. Dr. Muhsin Konuk a projekt törökországi vezetője, az Asst. Assoc. Dr. Kaan Yılancıoğlu kutatóként fog működni.

A projektről Prof.Dr. Muhsin Konuk kijelentette, hogy fontos részt venni a közvélemény által évszázadok óta különféle célokra használt kátrány vizsgálatára irányuló projektben, és elmondta, hogy a projektnek fontos következményei lesznek a tudományos világra nézve.

Antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik

Prof. dr. Konuk azt mondta: „Ez egy sötét nehézolaj, amelyet kátrány, fa, szén, csont és más szerves anyagok desztillálásával nyernek. A fakátrány viszont ragacsos, viszkózus, sötétbarna pisztoly színű, erős szagú és éles-édes félfolyékony anyag. Hagyományosan borókából, fenyőből és cédrusból nyerik.

Embereink ezekből az Anatóliában különösen gyakori fajokból állítanak elő kátrányt. Antihisztamin, fertőtlenítő és antimikrobiális funkciói révén a kátrányt hagyományosan állatok sérült részeinek kezelésére használják, rovarok, hüllők, például kígyók, skorpiók és állatok, például kullancsok elriasztására. mondott.

prof. Dr. Muhsin Konuk a következőképpen magyarázta részvételét a projektben:

„Miután közzétettük a Journal of Ethnobiology and Ethnomedicine című folyóiratban tavaly Afyonkarahisarban közzétett pályázatainkat néhány olyan seb begyógyítására, amelyeket a modern orvostudomány nem tud meggyógyítani, kaptunk egy ajánlatot Franciaországtól, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Erre a javaslatra indult a projektírás, és 2015. november 24-én támogatásra érdemesnek találták a projektet, amelyet tavaly februárban juttattak el a franciaországi támogató intézményhez.”

A kátrányokat három régióban vizsgálják meg

Kijelentve, hogy a projekt keretében a Földközi-tenger három régiójában termesztett kátrányokat vizsgálják meg, Prof. Dr. A vendég a következőképpen foglalta össze a projekt keretében elvégzendő munkát:

„A januárban induló folyamat során meghatározzák az Európából, Észak-Afrikából és Törökországból szállítandó kátrányok kinyerési módjait, lakossági felhasználásának módjait és céljait. Ezt követően a kátrányok kémiai elemzése történik különböző fákban és földrajzi területeken.

Ezen túlmenően az ebből a 3 régióból nyert különböző kátrányminták toxicitási vizsgálatait is befejezik. A továbbiakban egy általános értékelésre kerül sor.

Természetesen a megcélzott ember korok során elért eredményeit a mai technikával és tudással értékeljük. Addig is a cél, hogy a megszerzendő adatokat az orvosok a „transzlációtudományi” adatokkal összhangban alkalmazzák.

Egy olyan folyamatban, ahol az antibiotikum-rezisztencia csúcspontja van, és nincsenek új gyógyszerek, úgy tűnik, hogy egy újabb ok nyílik meg a „hagyományokhoz való visszatérésre” a nem gyógyuló sebek kezelése és a magas antibiotikum-rezisztenciával rendelkező mikroorganizmusok eltávolítása terén.”

A projektben partnerként vesz részt a törökországi Afyon Kocatepe Egyetem, Marokkóból a Marrakech Cadi Ayyad Egyetem és Franciaországból a Marseille University (Aix-Marseille). A projektben ennek a hagyományos, évszázadok óta alkalmazott kezelési módszernek a molekuláris alapjait és élettani tulajdonságait vizsgálják. A projekt fontos része az Üsküdari Egyetemen valósul meg.

A projekt keretében három tudományos ülést terveznek. Az első találkozót Franciaországban, a másodikat Marokkóban, az utolsó találkozót pedig az Üsküdar Egyetemen rendezik. A projekt eredményeit megosztják a tudományos közösséggel.

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found