A Graves-betegség a pajzsmirigy túlműködése, és a pajzsmirigy túlműködése miatt alakul ki. Hazánkban a pajzsmirigy-túlműködés egyik leggyakoribb oka a Graves-kór. Bár az emberek körében gyakran "toxikus golyva"-ként definiálják, itt a pajzsmirigy kemény munkája miatt kialakuló klinikai képre gondolunk.
MI A SÍROK OKAI?
Ez egy autoimmun betegség. A betegséget általában a pajzsmirigyből kiválasztott hormonok egyike, a TSH elleni antitestek okozzák. Növelik a pajzsmirigyhormon termelését. Néha a pajzsmirigy autoimmun megbetegedései, amelyek antitestek révén alakulnak ki, egynél több embernél is megfigyelhetők ugyanabban a családban. Súlyos stresszek, balesetek, betegségek és egyes gyógyszerek szerepet játszanak a Graves-kór kialakulásában.
Az autoimmun betegségek egyidejűleg létezhetnek ugyanabban a betegben. Például a test különböző szöveteinek autoimmun betegségei, mint például a vitiligo, a rheumatoid arthritis, a szisztémás lupus erythematosus, a myasthenia gravis együtt létezhetnek.
MIK AZOK A GRAVES-BETEGSÉG PANASZAI?
A Graves-betegség néha golyva, szem és bőr megnyilvánulásaiban nyilvánul meg. Olyan panaszok alakulhatnak ki, mint a szívdobogás, az izzadás, a fogyás, az élénk tekintet és a szem megnagyobbodása. Fogyás közben a beteg étvágya nyitott, az evés ellenére fogy. Olyan panaszok figyelhetők meg, mint a hőtűrés, a kézremegés, a hajhullás, az izzadt és nedves bőr, a hasmenés, a nőbetegeknél a menstruációs rendszertelenség, a nemi vágy csökkenése.
A GRAVES-BETEGSÉG TÜNETEI
Ha a beteg golyva nagy, akkor szabad szemmel is látható. Ettől eltekintve az élénk szempillantás és a szem külső növekedése, ha van ilyen, "exophthalmos"-nak tekinthető. A bőr izzadt és nedves. Remegés látható a kezekben. A köröm-hús szétválása nyilvánvalóvá válhat a körmökön.
HOGYAN DIGISZTRÁLÓDIK A GRAVES-BETEGSÉG?
Graves-kórban a vizsgálaton kívül vérvétel, ultrahang és pajzsmirigy-szcintigráfia, jódfelvételi vizsgálat is elvégezhető. Általában a T3, T4 értékek magasak és a TSH hormonszintek alacsonyak. Ezen kívül a pajzsmirigy antitestek (anti-TPO, anti-Tg, TSH receptor antitest) magasan mutathatók ki.
Graves-kórban a máj működését mutató vérvizsgálatok (SGOT-SGPT) és néha az alkalikus foszfatáz enzim szintje magas lehet. Ritkán a kalciumszint növekedése és a koleszterinszint alacsony lehet.
Miután vérvizsgálattal kimutatták, hogy a pajzsmirigy keményen dolgozik, pajzsmirigy ultrahanggal és pajzsmirigy-szcintigráfiával és/vagy radioaktív I-131 felvételi teszttel mutatják ki a jódfelvételt, ami a pajzsmirigy működése során használt alapanyag. E vizsgálatok célja a Graves-kór és a „pajzsmirigygyulladás” nevű betegség differenciáldiagnózisa, amely átmeneti pajzsmirigy-túlműködést okozhat. Mindkét betegség kezelése nagyon különbözik egymástól.
A pajzsmirigy ultrahangvizsgálatát azért végzik el a betegeken, mert a pajzsmirigy méretéről, a csomók jelenlétéről és a vérellátás állapotáról ad információt.
SÍROK KEZELÉSE
Három különböző kezelési módszer áll rendelkezésre.
Gyógyszeres (pajzsmirigyellenes) kezelés
Sebészeti kezelés (thyreoidectomia)
Radiojód terápia (atomterápia)
Általában a gyógyszeres kezelést kezdik meg, és 6-8 hetente rendszeres vérvizsgálattal követik a hatásokat és a mellékhatásokat. A beadott gyógyszerek célja a pajzsmirigy hormontermelésének csökkentése. A gyógyszeres terápia mellékhatásai közül az esetek 6-7%-ában bőrkiütések, ritkán emelkedett májenzimek, valamint agranulocitózis, amit a betegek kevesebb mint 1%-ánál leukociták csökkenéseként definiálhatunk. Emiatt a gyógyszeres kezelésben részesült betegek torokfájása, láza, bőrkiütése esetén korábban orvoshoz kell fordulni.
Egy-két éves kezelés után „remisszió” látható, amikor a betegség átmenetileg enyhül. A normál pajzsmirigy-tesztek egy évig, gyógyszer nélkül, „remissziónak” minősülnek. Még ha remisszióban van is, a betegség mindig kiújulhat. Ha kiújul, meg kell fontolni a műtéti kezelést vagy a radioaktív jód kezelési lehetőségeket.
Sebészeti kezelést végeznek Graves pajzsmirigycsomós és daganatos betegségre gyanús betegeinél, gyógyszermellékhatású betegeknél, nagyon nagy méretű golyvában, illetve egyes betegeknél a terhesség 3. szakaszában, amikor endokrinológusra van szükség. A "levotiroxin" csoportba sorolt pajzsmirigy gyógyszert egy életen át kell használni, mivel a pajzsmirigyműtéten átesett betegeknél a műtét után a pajzsmirigy lassan fejlődik ki (hipotireózis). A műtét után hangszálakkal kapcsolatos szövődmények, átmeneti vagy tartós kalciumproblémák alakulhatnak ki.
Egy másik kezelési lehetőség a radioaktív jódkezelés, amely közismerten atomterápia. A Graves-betegeknél alkalmazott radioaktív jód dózisa jóval alacsonyabb, mint a rákos betegeknél, és általában nem szükséges egy szobában elszigetelni. Hatása a kezelés után lassan alakul ki.
A terhesség alatt pajzsmirigybetegségben szenvedőknél nagyobb a vetélés kockázata. A gyógyszeres terápia az első választás a terhes nők és a Graves-kórban szenvedők számára. Ezeket a betegeket szorosan követni kell. A gyógyszerek adagját a lehető legalacsonyabbra kell alkalmazni, hogy a gyermeknek ne legyen probléma. A terhesség alatt radioaktív jóddal végzett kezelést nem alkalmazzák, mert az károsíthatja a babát.
