Ne adjon húslevest a csecsemőknek

Derya Zünbülcan dietetikus azt javasolta, hogy az anyák előnyben részesítsék a kis szarvasmarhák (bárányok és kecskegidák) húsát csecsemőik etetésére, és azt mondta: "A kisméretű állatok húsa, például a bárányhús kevésbé van kitéve idegen anyagoknak és gyógyszereknek, mint a szarvasmarhák, például a borjúhús."

Zünbülcan azt magyarázta, hogy a vörös hús B12-, B6-vitamint, vasat, cinket és fehérjét tartalmaz, „Ezért fontos a csecsemők testi-lelki fejlődése és növekedése szempontjából. A vörös húsban lévő vas könnyen felszívódik. Ugyanakkor a benne található fehérje biológiai hasznossága magas. Más szóval, a vörös hús minőségi fehérjét biztosít, amelyet a baba sejtjei könnyen feldolgozhatnak. Az a tény, hogy a vas könnyen felszívódó formában van, biztosítja a baba védelmét a vérszegénységtől.

A „bárány- vagy borjúhússal etetjük-e kisbabáinkat” kérdésre, amelyre a szülők nehezen találták meg a választ, Zünbülcan azt mondta: „A kisállat-húsok, mint a bárány, kevésbé vannak kitéve idegen anyagoknak és drogoknak, mint a szarvasmarhák, például a borjúhús. Emiatt azoknak az anyáknak, akik jól szeretnék táplálni a babájukat, előnyben kell részesíteniük az apró állati húsokat, például a bárányt.

TÖRÉS HELYETT ZSÍROT KELL ADNI

Zünbülcan, aki a csecsemők hússal való etetésével kapcsolatban is fontos figyelmeztetést adott, így folytatta: „Megakadályozza, hogy a baba részesüljön a hússal együtt járó vasból és fehérjéből, őrölt hús helyett húslevessel. Emiatt a húslé helyett magát a darált húst kell az ételekhez adni. Az első 6 hónapban csak anyatejjel táplált baba emésztőrendszere a 8. hónaptól kezdheti el a vörös hús fogyasztását. Ha azonban nem okoz gondot a kiegészítő élelmiszerekre való átállás, akkor a 7. hónaptól kezdheti el a darált hús hozzáadását a növényi ételekhez, ha bizonyos esetekben konzultál szakemberével.”

„A HALAK ALLERGIÁT OKOZHATNAK”

Hangsúlyozva, hogy minden egyén számára nagyon fontos, különösen a várandós és szoptatós nők, valamint az 1 éves kor utáni babák számára a halfogyasztás, Zünbülcan elmondta: „Amit itt figyelembe kell venni, az az allergiás kockázat és a hal nehézfémtartalma. A magas nehézfémtartalmú halak potenciálisan problémákat okozhatnak a baba agyfejlődésében. Bár a hal nagyon fontos tápanyag a baba szellemi fejlődéséhez, allergiás hatást válthat ki a babánál. Ezért 12 hónap után kell használni. A halak 1 éves korig történő táplálása során kerülni kell. Azoknál a csecsemőknél, akiknek családjában előfordult halallergia, az absztinencia időszakát 3 éves korig meg kell hosszabbítani. Különösen az olyan halakat, mint a makréla, tonhal, homár, garnélarák, szardínia kell óvatosan használni, mivel allergiát okozhatnak. Ha a baba fogyasztása után allergiás reakciókat, például kipirulást, hányást, köhögést tapasztal, szakemberhez kell fordulni.

PROMÓCIÓS KAMPÁNY SZERVEZETT

Az Ankarai Tartományi Juh- és Kecsketenyésztők Egyesülete kampányt indított a csecsemők és gyermekek vöröshús-fogyasztásának növelésére, valamint a bárány- és kecskehús-termelők támogatására. Az Egyesület a kampány keretein belül szervezett tevékenységeivel ismerteti, hogy a bárány- és gidahús olcsó és egészséges. A piacláncban kialakítandó standokon a családok tájékoztatást kapnak a kifejezetten csecsemőknek és gyerekeknek ajánlott bárány- és gidahúsokról. A piacok láncolatában viszont kóstoló napokat tartanak.

Legutóbbi hozzászólások

$config[zx-auto] not found$config[zx-overlay] not found