A stressz különböző módon hat az emberekre. Míg egyesek fogyást okoznak, vannak, akik a stressz miatt híznak. Mind az epinefrin, mind a kortizol a mellékvese stresszhormonjai, és felelősek ezekért a reakciókért. A kortizol felgyorsítja az anyagcserét, de éhessé teszi az embert. Más szóval, a stressz anyagcserére gyakorolt hatása lehet a vágy, hogy többet együnk, miközben több kalóriát égetünk el. Ha stresszes, és ez súlygyarapodást vagy fogyást okoz, javasoljuk, hogy beszéljen orvosával a stresszkezelésről.
Ha stressz alatt áll, legyen az fizikai vagy érzelmi, a szervezet bizonyos hormonokat szabadít fel. Ezek a hormonok, beleértve az epinefrint és a kortizolt, felkészítik a szervezetet a küzdj vagy menekülj válaszra.A kortizol aktiválja az energiaraktárakat.
A glükóz, a fehérje és a zsírszövetek felkészülnek arra, hogy megadják a szervezetnek a szükséges energiát. Ebben a folyamatban a kalóriák elégetnek, és a stressz hatása az anyagcserére felgyorsul. Ennek eredményeként a szervezet kalóriaégető rendszere működésbe lép.
De a kortizol egy katabolikus hormon is, ami azt jelenti, hogy az izomszövetet is lebontja, hogy energiát nyerjen. Más szóval, bár a stressz növeli a szervezet kalóriát égetési sebességét, fennáll az izomszövet elvesztésének lehetősége. Az izomtömeg elvesztése pedig végül lelassítja az anyagcserét. Lehet, hogy egyetlen stresszes eseményből származó izomvesztés nem elég nagy ahhoz, hogy befolyásolja az anyagcserét, de hosszú távon a krónikus stressznek ez a hatása látható.
Amikor stresszes vagy, az étvágya először nem biztos, hogy tiszta. Ha azonban a stressz hosszú ideig tart, éhes lehet. Míg az epinefrin eleinte elnyomja az éhséget, a stressz folytatódásával emelkedő kortizolszint növeli az étvágyat. Míg a kortizol felgyorsítja az anyagcserét, az étvágyat is növeli, fokozódhat a zsíros és cukros ételek fogyasztása.
Mivel ezek az egészségtelen ételek boldogságérzetet keltenek, és átmenetileg elhallgattatják az agy stresszel kapcsolatos részét, az ember stresszes állapotban kívánni kezdi ezeket az ételeket.
Bár a stressz anyagcserére gyakorolt hatása átmenetileg fokozható, a stressz nem tesz jót a súlynak. A krónikus stressz növelheti a testzsírt és a hasi zsírt is azáltal, hogy csökkenti a pihenés közben is kalóriát fogyasztó izomszövetet, növeli az étvágyat és egészségtelen ételek felé irányítja.
A kortizol inzulinrezisztenciát is okozhat. Ebben az esetben a sejtek érzéketlenné válnak az inzulinra, és megnő a vércukor és inzulin értéke. A magas inzulinszintet az elhízással is összefüggésbe hozzák.
Egészség most
