Sok olyan pár van, akik szeretnének gyereket, de elégedetlenek a visszatérő vetélésekkel. Ezek a párok egy napon megtudják, hogy a kismama véralvadási betegségben szenved, és a baba emiatt eleshet. Egyes vizsgálati eredmények szerint soha életükben nem hallottak, és megtudják, hogy olyan örökletes betegségük van, amelyről soha nem hallottak. Állítólag vérhígító injekcióval is lehet babát. Terhesség alatt egyeseknek aszpirint, másoknak folsavat vagy néha injekciót kínálnak. Kezdenek összezavarodni. Tanácstalanok, hogy mit tegyenek, és próbálnak találni valakit, aki tud erről a témáról.
Normális a véralvadás?
Természetesen normális, hogy a vérünk megalvad, ha szükséges, és ez szükséges az egészséges életünkhöz. Ha egy részünket elvágják, az elvérzik, és egy idő után azt látjuk, hogy a vérzés magától eláll. Ha a vágásnál nem alvad meg a vérünk, akár egy kisebb vágás következtében is belehalhatunk a vérveszteségbe. Ezért a vérrögképződés olyan mechanizmus, amely megmenti az életünket.
Testünk csak metszés vagy hasonló sérülés esetén koagulál. Más szóval, semmiféle vérrög nincs az ereinkben. Ezenkívül a koaguláció csak a bemetszés helyén történik.
Az ujjunkban a vérzést elállító vérrög nem terjed át minden erünkbe. Tehát mondjuk ha megvágjuk az ujjunkat, ott csak vérrög lesz, az elállítja a vérzést és egy idő után magától elmúlik.
Ha a véralvadás normális, miért nevezik egyesek betegségnek?
Sajnos néhány ember hajlamos a spontán vérrögképződésre, még akkor is, ha nincs vágás vagy sérülés. Ezeknél az embereknél például hirtelen vérrög képződhet a lábvénában. Spontán bőrpír, fájdalom vagy duzzanat jelentkezik a lábban. Néha az ezekben a vénákban képződött vérrög letörik, és a tüdővénákba kerül, elzáródást okozva ott, és komoly problémákat okoz (ezt az állapotot tüdőembóliának nevezzük). A vérrögképződés kockázata megnő az olyan esetekben, amikor hosszú ideig inaktívak maradnak, hosszú ideig ágyban kell maradniuk a műtét után, vagy túlsúlyosak az alvadásra hajlamos embereknél. Az olyan állapotok is növelik a kockázatot, mint a fogamzásgátló tabletták használata, a terhesség, a felesleges vér.
Mi köze a vetélésnek a vérröghöz?
Az anyaméhben lévő babát a placenta (partner) köti össze anyjával. A csecsemő és az anya közötti táplálkozás és vércsere a méhlepény hajszálereivel történik. Amikor a véralvadásra hajlamosak teherbe esnek, nagyon kis vérrögök képződnek ezekben a kapillárisokban, és elzáródást okoznak. Ez a helyzet megzavarja a baba táplálkozását és ezáltal fejlődését, és végül vetélést okoz.
Melyek azok a betegségek, amelyek hajlamosak a véralvadásra?
Sok olyan betegség van, amely hajlamos a véralvadásra. Ezek egy része öröklött genetikai betegségek, és thrombophiliának nevezik.
Honnan tudhatja, hogy van-e hajlam a véralvadásra?
A gyaníthatóan alvadási hajlamú beteget először hematológusnak kell megvizsgálnia. A véralvadási hajlamot okozó betegségek vérvizsgálattal diagnosztizálhatók. Antitrombin III hiány, Protein S hiány, Protein C hiány, Factor V Leiden, MTHFR mutáció, protrombin génmutáció csak néhány a véralvadási hajlamot okozó betegségek közül.
Ismétlődő vetélésben szenvedő nőknél olyan teszteket is kell végezni, mint az aPTT, az antikardiolipin antitestek és a lupus antikoaguláns. Kétségtelen, hogy ezeknél a nőknél elengedhetetlen a teljes körű általános kivizsgálás és vérvizsgálat, különösen a teljes vérkép. A thrombophilián kívül más vérbetegségek is hajlamosak alvadásra. Meg kell vizsgálni az ilyen vérbetegségek jelenlétét a várandós anyában.
Hogyan történik a kezelés?
A véralvadási hajlam vizsgálatát hematológus szakorvosnak kell kérnie, az eredményeket értelmezni és a kezelés módját a hematológusnak kell eldöntenie. Mert nem mindegyik betegség egyformán felelős a vetélésért. Az, hogy melyik kezelést melyikre alkalmazzák, egyrészt a meghatározott betegségtől függ, másrészt attól, hogy a betegnek volt-e korábban véralvadással kapcsolatos eseménye.
Például az, hogy az MTHFR-mutációk szerepet játszanak-e a vetélésben, erősen vitatott kérdés. Nincs szükség véralvadásgátló injekció beadására olyan terhes nőknek, akiknél nincs más kockázati tényező, és csak MTHFR mutáció van. Az egyes betegek sajátosságai alapján kell eldönteni, hogy milyen típusú kezelést és milyen típusú betegség esetén alkalmaznak.
Lehetséges egészséges baba születése olyan gyógyszerekkel, amelyek megakadályozzák a vérrögképződést. Az ismétlődő vetélések mögöttes oka azonban nem mindig a vérrög probléma. Számos más anyai és csecsemőkori ok miatt előfordulhatnak ismétlődő vetélések. Emiatt az ösvény követésének kérdését a szülész-hematológussal együttműködve kell megoldani.
16 millió lány szül koraszülöttet
