Fizikoterápiás és rehabilitációs szakember Prof. Dr. Gulcin Gulsen; „A Parkinson-kór az agy dopaminszintetizáló substantia nigra területének sejtkárosodásának eredményeként alakul ki. A dopamin az egyik legalapvetőbb anyag, amely kommunikációt biztosít agyunk idegsejtjei között, amelyek testmozgásainkért felelősek. A substantia nigra sejtjeinek károsodása esetén a dopamin szintézise és felszabadulása hiányos. Ez a helyzet olyan klinikai képpel nyilvánul meg, mint a mozgások lassulása, remegés, amely különösen nyugalmi állapotban, a mozgások lassúsága és az izommerevség. Ezt a dopaminhiány okozta agyi betegséget Parkinson-kórnak nevezik. A betegséget általában 40 éves kor után észlelik, és a férfiaknál valamivel magasabb az előfordulása, mint a nőknél. Azoknál az embereknél, akiknek családjában szerepelt Parkinson-kór, nagyobb valószínűséggel alakul ki a betegség.
A Parkinson-kór egy krónikus és progresszív mozgászavar, ami azt jelenti, hogy a tünetek idővel tovább fejlődnek. A dopaminhiány előrehaladtával a Parkinson-kór is előrehalad, és a személy nem tudja ellenőrizni a mozgását.
A tünetek személyenként változnak. A Parkinson-kór elsődleges motoros tünetei a következők:
A kezek, karok, lábak, áll és arc remegése
bradykinesia vagy a mozgás lassúsága
Merevség vagy merevség a lábakban és a törzsben
Testtartási instabilitás vagy egyensúlyhiány
Néha markáns remegés csak az egyik kézben jelentkezik. A nyugalmi remegést leggyakrabban a mozgás lassúsága kíséri. Míg a megjelenés általában az egyik végtagon észlelhető, a klinikai tünetek a test másik oldalán láthatók az évek során. Az évek során ismét alvászavarok figyelhetők meg azoknál a betegeknél, akiknél az arcutánzó mozgások csökkenése és a kifejezés tompa volt.
Bár a nyugalmi tremor a leggyakoribb tünet, nincs szabály, hogy ez minden Parkinson-kórban szenvedő betegnél megfigyelhető legyen. Nem lehet előre megjósolni, hogy a Parkinson-kór, amely egy progresszív betegség, gyorsan és másokban is előrehalad. A tünetek súlyossága minden betegnél eltérő. A gyakori tünetek a következők:
Ráz: A remegés vagy remegés általában a végtagban kezdődik, leggyakrabban a kezében vagy az ujjaiban. A Parkinson-kór jellemzője, hogy a kezed még nyugalomban is remeg.
Mozgások lassulása (bradikinézia): Idővel a Parkinson-kór megnehezítheti és időigényessé teheti az egyszerű feladatokat, aminek következtében a mozgás lassú és korlátozott lesz. Séta közben a lépései lerövidülhetnek, vagy nehéz lehet lépcsőzni.
Izom keményedés: Az izommerevség bárhol előfordulhat a testében. Az izommerevség korlátozhatja a mozgási tartományt és fájdalmat okozhat.
Testtartási és egyensúlyi problémák: A Parkinson-kór következtében a testtartás károsodhat, vagy egyensúlyi problémák léphetnek fel.
Automatikus mozgásvesztés: Parkinson-kórban csökkenhet az öntudatlan mozdulatok, például imbolygás, mosolygás vagy karlengetés járás közbeni képessége.
Beszédmódosítások: Beszédproblémákat tapasztalhat a Parkinson-kór következtében. Lassan vagy gyorsan beszélhet, vagy habozva szünetet tart beszéd közben.
Szöveg módosítások: A gépelés nehézkessé válhat, és az írás kicsinek tűnhet.
Milyen hatásai vannak a Parkinson-kórnak?
Gondolkodási nehézségek: Kognitív problémákat (demencia) és gondolkodási nehézségeket tapasztalhat, amelyek gyakran a Parkinson-kór későbbi szakaszaiban fordulnak elő.
Depresszió és érzelmi változások: A Parkinson-kórban szenvedők depressziót tapasztalhatnak. A depresszió kezelésének megkezdése megkönnyítheti a Parkinson-kórban szenvedők számára, hogy leküzdjék egyéb kihívásaikat.
Más érzelmi problémákat is tapasztalhat, például félelmet, szorongást vagy motivációvesztést.
Nyelési problémák: Az állapot előrehaladtával nyelési nehézségeket tapasztalhat. Mivel a nyelés lelassul, a nyál felhalmozódhat a szájban, és nyáladzást okozhat.
Alvási problémák és alvászavarok: A Parkinson-kórban szenvedőknek gyakran vannak alvászavarai, például gyakran ébrednek fel éjszaka vagy alszanak el napközben.
Húgyhólyag problémák: A Parkinson-kór húgyhólyag-problémákat okozhat, mint például a vizelési kontroll képtelensége vagy vizelési nehézség.
Székrekedés: A Parkinson-kór székrekedést okoz, mert lelassítja az emésztőrendszert.
Hogyan diagnosztizálják a Parkinson-kórt?
Nincs specifikus teszt a Parkinson-kór diagnosztizálására. A neurológus szakorvos diagnosztizálja a Parkinson-kórt az Ön kórtörténete, klinikai leletei és fizikális vizsgálata alapján. A képalkotó vizsgálatok, például az MRI, az agyi ultrahang, a SPECT és a PET-vizsgálatok más rendellenességeket is kizárhatnak.
tud segíteni. A képalkotó vizsgálatok nem különösebben hasznosak a Parkinson-kór diagnosztizálásában.
Hogyan kezelik?
A Parkinson-kór kezelésében a fő cél, hogy a beteg aktív, önálló és önálló munkavégzésre képessé váljon. Ma nincs egyértelmű gyógymód. Célja azonban, hogy a tüneteket korlátozott számú gyógyszerrel szabályozzák (vagy biztosítják a hiányzó dopamint, vagy dopaminszerű hatást fejtenek ki, vagy fokozzák a dopamin felhasználását azáltal, hogy megakadályozzák annak lebomlását az agyban). Az okos gyakorlatok, az egyensúlygyakorlatok és az életmódbeli változtatások hasznosak lehetnek. A beszéd- és nyelvterapeuták szintén hasznosak lehetnek a beszédzavarban szenvedő betegeknél. A Romatem Fizikoterápiás és Rehabilitációs Központokban különféle szolgáltatásokat, például intelligens gyakorlatokat és egyensúlygyakorlatokat biztosítanak a Parkinson-kóros betegek számára.
Általában nem a sebészeti kezelés az első választás. Alkalmazható azonban, ha a betegség nem korrigálható, ha a tünetek a gyógyszeres kezelés és a rehabilitáció ellenére sem működnek. Míg az égető módszert általában előnyben részesítik az egyoldali tünetekkel küzdő betegeknél, addig az agyi pacemaker beültetése előnyös lehet a kétoldali érintettség esetén.
prof. Dr. Gulcin Gulsen
