Tehát a szemüveg viselése növeli a szemek számát? Kétségtelen, hogy a legtöbb ember igennel válaszolna ezekre a kérdésekre. A közvélemény körében azonban sok gyakori, de pontatlan információ miatt az emberek helytelenül viselkednek a szemápolással kapcsolatban. Tehát mit tudunk rosszul, mi az igazság? Prof.Dr. a Dünyagöz Etiler Kórházból. Can Üstündağ felsorolta a szem egészségével kapcsolatos közismert tévhiteket.
Tévhit: A szemüveg vagy kontaktlencse viselése megakadályozza a szemüveg hibájának előrehaladását.
Tény: A szemüveg vagy kontaktlencse viselése vagy nem viselése nincs hatással a szemüveghiba előrehaladására. A szemüveg vagy kontaktlencse viselésének egyetlen célja a jobb látásminőség biztosítása.
Tévhit: Ha valaki tisztán lát messzire és közel, az azt jelenti, hogy a szeme egészséges.
Ez így van: Az emberek, különösen fiatal korban, a tiszta látás ellenére is hyperopia vagy akár asztigmatizmusban szenvedhetnek.
Tévhit: A sok sírás kiszárítja a könnyeidet.
Tény: A sírás pszichológiai jelenség, és folyamatosan könnyek keletkeznek a szem körüli különböző szövetekben. A sírás nem szárítja ki.
Tévhit: A lazító szemüveg csökkenti a fej- és szemfájdalmat.
Így van: nincs olyan, hogy pihentető szemüveg. A szemüvegnek számokban kifejezett értékei vannak, és akkor érdemes használni, ha viselés közben javítja a látást. A széles körben használt és relaxálóként ismert szemüvegnek nincs terápiás tulajdonsága.
Tévhit: A sós ételek negatívan befolyásolják a szem egészségét.
Igaz: A só negatív hatással lehet bizonyos betegségekre, például a magas vérnyomásra, de nincs negatív hatással a szem egészségére.
Tévhit: A túl közeli tévénézés vagy egy könyv olvasása bántja a szemet.
Igaz: Nincs káros hatása a szem egészségére. Ez azonban szembetegség jele lehet.
Tévhit: A sárgarépa fogyasztása javítja a látást.
Igaz: A szem egészségéhez szükséges vitaminok bőségesen megtalálhatók a legtöbb zöldségben és gyümölcsben. A sok sárgarépa fogyasztása nem jár további előnyökkel a kiegyensúlyozott étrendben.
Tévhit: A szürkehályog csak időseknél fordul elő.
Tény: Bár a szürkehályog leggyakrabban az időseknél fordul elő, csecsemőknél, gyermekeknél és tinédzsereknél is előfordulhat.
Tévhit: A szürkehályog egyik szemről a másikra terjedhet.
Tény: A szürkehályog nem megy át egyik szemről a másikra, hanem többnyire kétoldali.
Tévhit: A hosszú ideig tartó számítógépes munka bántja a szemet.
Így van: a számítógéppel végzett munka nem rontja el a szemet, de megkönnyíti a talált kisebb szemüveghibák feltárását.
Rossz: A szemüvegtől való megszabaduláshoz meg kell vakarni a szemet.
Igaz: A látáshiba kezelésére alkalmazott lézeres (excimer) kezelésnél a szem átlátszó rétege bizonyos területeken elvékonyodik. Nincs olyan művelet, mint a rajzolás.
Tévhit: A babák nem viselhetnek szemüveget.
Tény: Születéstől kezdve szemvizsgálat végezhető. 3 hónapos kortól a babák viselhetnek szemüveget.
Tévhit: A csecsemők sztrabizmusa eltűnik, amikor felnőnek.
Tény: Egyes csecsemők strabismusai nagyon súlyosak, és azonnali kezelést igényelnek. A kezelés történhet szemüveg vagy műtét formájában. Ha az ilyen típusú strabismust nem kezelik, maradandó látásvesztés (lusta szem) alakulhat ki.
Tévhit: A szürkehályog kiújulhat.
Tény: A szürkehályog nem visszatérő. Néha szürkehályog-műtét után a membrán megvastagodhat a szembe helyezett lencse mögött, és ezt helytelenül „kiújult szürkehályognak” nevezik.
Rossz: A szemcseppek becsepegtetése után gyakran pislogni kell.
Helyes: A szemcseppek felvitele után egy percre be kell csukni a szemet, mintha aludna. A gyakori pislogás hatására a csepp a könnycsatornán keresztül az orrüregbe jut, csökkentve a hatását.
