Az ólomöntés 3 ezer éves múltra visszatekintő hagyományával úgy tartják, hogy a mentális depressziókat és a mágia és a gonosz szem által okozott betegségeket kezelik. Az Ankarai Egyetem Igazságügyi Toxikológiai Tanszékének docense. Dr. Zeliha Kayaaltı és csapata megvizsgálta ennek az ólomöntési hagyománynak az emberi egészségre gyakorolt hatását azokon a nőkön, akik 1 és 50 év között ólomtól szabadulnak meg. A vizsgálat során ezeknél az embereknél 13,9 és 15 között mérték az "antimon" mennyiségét, amely a legmagasabb 6-os a vérben. Assoc. kijelenti, hogy az ólomöntés során felszabaduló gőz veszélyezteti az emberi egészséget. Dr. Kayaaltı azt mondta: "Nemcsak az ólommérgezést, hanem az antimonmérgezést is figyelembe kell venni azoknál az embereknél, akik ólmot ontanak." Antimon; Vegyi ötvözetekben, lőszergyártásban, akkumulátor-, üveg- és kerámiafestékekben használják. Azt is lehetővé teszi, hogy az ólom könnyen formázható legyen az ólomöntési folyamat során. Felhívva a figyelmet arra a nagy kockázatra, hogy az ólomöntést zárt térben végzik, Kayaaltı rámutatott, hogy a folyamat során felszabaduló gőz minden háztartás egészségére káros hatással van.
HAGYOMÁNY A VILÁGBAN
A Marmara Egyetem karának tagja, Prof. Dr. Emine Gürsoy Naskali azt is elmondta, hogy az ólomöntés hagyománya a sámánizmuson alapul, és megjelenése óta az emberi pszichológia korrekciójára irányul. Naskali azt mondta: "Ólom önthető azzal a céllal, hogy olvassa a jövőt, valamint megértse, mi a betegség az emberben, és meggyógyíthatja ezt a betegséget." Megjegyezve, hogy ennek a hagyománynak a nyomai a világ minden táján megtalálhatók, Naskali elmondta: „Finnországban az ólomöntés újévi hagyomány. A finnek az ólom formáit szemlélve próbálják megérteni, hogyan telik el az új év.
A NYUGAT HISZ LEGJOBBAN MARMARABAN
A Vallásügyi Elnökség által 2014-ben végzett "Kutatás a vallási életről Törökországban" szerint 11,7 százalék volt azok aránya, akik szerint helyes ólmot önteni a gonosz szemtől való megszabaduláshoz, míg azok aránya. aki szerint tévedett, az 79,3 százalék volt. Míg a férfiak esetében továbbra is 9,6 százalékos maradt azoknak az aránya, akik ezt a hitet igaznak találták, a nőknél ez az arány 13,7 százalékra nőtt. A kutatásból kiderült, hogy azok hisznek leginkább az ólomöntésben, akik Nyugat-Marmara államban élnek. Míg Nyugat-Marmara lakosságának 16,3%-a hisz az ólomöntésben, addig Északkelet-Anatóliában ez az arány 3,5%-ra csökken. Míg az ólomöntés jogát találók 11 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „eléggé vallásos”, addig 33,4 százalékuk azt válaszolta, hogy „egyáltalán nem vagyok vallásos”.
Forrás: Haberturk
