A kézremegés, amely fiatal, közép- vagy idős kortól függetlenül minden egyénben előfordulhat, az okát célzó módszerekkel kezelhető. a neurológia professzora. Dr. Sevin Balkan a kézremegésről és annak kezeléséről adott tájékoztatást.
Az érzelmi állapotok az egyik legfontosabb tényező
A kéz nyugalmi vagy mozgás közbeni akaratlan ritmikus mozgásait kézremegésnek, azaz kézremegésnek nevezzük. A kézremegés leggyakoribb típusa hangulati változásoknál jelentkezik, mint például izgalom, harag, félelem. Az a kép, ami megnyugszik, fiziológiás remegés. Egy másik gyakori típus az esszenciális tremor (ET). Ez a fajta remegés a leggyakoribb mozgászavar is. Általában az egyik oldalon kezdődik, majd átmegy a másik kézre. Kezdetben csak érzelmi helyzetekben fordul elő, de ez idővel fokozódhat. Bár az emberek jobban érzik magukat, ha egyedül vannak, a remegés fokozódik, ha izgatja őket a mások jelenlétében való remegés. Emiatt egyes betegek elszigetelhetik magukat a társadalomtól, és akár szakmájukat is elhagyhatják.
Idővel átterjedhet a test más részeire is.
A remegés fokozódhat a folyamat során, és átterjedhet a test más részeire, például a lábakra, a fejre, a törzsre, az állkapocsra, a nyelvre, a hangra. Mivel nincs más kísérő neurológiai diagnózis, a tremor feltűnő lehet mozgás közben, vagy összefügghet a testtartással. A személynek nehézségei lehetnek a folyékony ételek fogyasztása és a finom motoros mozgások, például az írás terén. Bár általában 40 éves kor után találkozunk vele, fiataloknál is előfordulhat a betegség. A kézremegés családi átvitele 50 százalék. Ezen túlmenően ezen betegek 20 százaléka Parkinson-kórban is szenvedhet.
A Parkinson-kór is okozhat remegést
A Parkinson-kór tünetei közé tartozik az egy- vagy kétoldali remegés. Ez a progresszív betegség, amely általában 60 év felett kezdődik, a fiatalabb korosztályban ritkán észlelhető. Ráz; Általában egyoldalú, nyugalomban, a hüvelykujj és a mutatóujj ritmikus mozgása formájában jelentkezik, és a betegek első tünete lehet. Emellett olyan állapotok is előfordulhatnak mozgás közben, mint az ízületi ellenállás, a kézírás zsugorodása, a mozgások lassulása, a lépések csökkenése, a járászavarok, az előrehajlás. Az évek során a remegés átterjedhet az azonos oldali karra, lábra, valamint az ellenkező karra és lábszárra. A betegség előrehaladott stádiumában remegés is megfigyelhető az ajkakon és az állon.
Az alacsony vércukorszint is az okok között szerepel.
A kézremegés az alacsony vércukorszint rohamaiban is megfigyelhető. Általában ez a kép étkezés után 2-3 órával jelentkezik. Az inzulinrezisztenciában észlelt kézremegés gyakoribb a fiatal felnőtteknél. A kísérő tünetek az energiaszegénység, gyengeség és szédülés rontja az életminőséget. Az ilyen betegeknek mindenképpen endokrinológushoz kell fordulniuk.
Mikor jelentkezik a kézremegés?
Túlzott alkoholfogyasztás
Hyperthyreosis (toxikus golyva)
Epilepszia
Sclerosis multiplex (MS) betegség
Kisagyi betegségek
cerebrovaszkuláris betegség
Bizonyos gyógyszerek használata
B12-vitamin hiány
Dystonia, amely akaratlan összehúzódásokat okoz a szervezetben
Kézremegés fordulhat elő olyan esetekben, mint például a polyneuropathia, amikor a test idegei elveszítik funkciójukat.
A kezelés módját a beteg állapotától függően határozzák meg.
A kézremegés kezelésének célja, amely inkább tünet, mint betegség, nem csupán ennek az állapotnak a gyógyítása. Fontos az is, hogy ennek a képnek az ingerét, okát, ha van, megszüntessük, vagy betegség esetén a kezelést az erre vonatkozó vizsgálatok elvégzésével alkalmazzuk. Orális gyógyszeres kezelést, botoxot vagy műtétet alkalmaznak. Általában a műtétet fontolgatják esszenciális tremorban és Parkinson-kórban szenvedő betegeknél, ha a tremor a jövőben gyógyszerekkel nem szabályozható. A műtéti döntés meghozatalakor; Előtérbe kerül az olyan funkciók megzavarása, mint a vízivás, az evés, az írás a gyógyszerek ellenére, a napi és szakmai munkavégzés nehézségének kritériumai.
