A húgyhólyagrák az egyik leggyakoribb ráktípus a férfiaknál a prosztatarák után. A fájdalmas és véres vizelet a rákos megbetegedések első jele, amelyet nagyrészt a cigarettafogyasztás okoz. Mit kell tudni a hólyagrákról, ahol nagyon fontos a korai diagnózis, az Urológiai Osztály vezetője Prof. Dr. Beszéltünk Sinan Ekicivel.
A vér a vizeletben és az égő érzés a betegség első jele!
A húgyhólyagrák egyik leggyakoribb tünete a fájdalommentes vérzés a vizeletben. A vizeletvérzés a betegek körülbelül 85%-ánál az első tünet. A vérzés szinte mindig időszakos vagy időszakos. A vizeletvizsgálatban mikroszkopikus vérzés is kimutatható, ha a betegnek nincs is látható vérzése.
A gyakori vizelésből, sürgősségből és vizelés közbeni égésből álló panaszok a második leggyakoribb alkalmazási forma. A húgyhólyagrák egyéb jelei és tünetei közé tartozik a vesét a húgyhólyaggal összekötő húgyúti elzáródás miatti derékfájás, a lábak duzzanata és a hasüregben kialakuló tömeg. Nagyon ritkán a betegek súlycsökkenést, hasi fájdalmat vagy csontfájdalmat jelentkezhetnek, amelyek a felvétel időpontjában előrehaladott betegség tünetei.
A rák kockázata az életkorral növekszik
Bár a húgyhólyagrák bármely életkorban előfordulhat, beleértve a gyermekkort is, ez általában közép- és időskori betegség. A húgyhólyagrák diagnosztizálásának átlagos életkora férfiaknál 69, nőknél 71 év. A hólyagrák aránya közvetlenül növekszik az életkorral.
Bár a genetikai faktor hatásos, a környezeti faktor nagyobb hatással van
Számos kockázati tényező van annak, hogy egy személy hólyagrákot kapjon. Ezen a ponton a genetikai hajlam fontos szerepet játszhat. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akiknek a családjában előfordult húgyhólyagrák. Környezeti kockázati tényezők, amelyekről úgy gondolják, hogy szerepet játszanak a hólyagrák kialakulásában és progressziójában;
• Hosszú távú dohányzás
• Foglalkozási (ipari) vegyszereknek való kitettség (festék-, textil-, alumínium-, bőr-, kőolajipar)
• Krónikus parazita, bakteriális, gombás és vírusfertőzések
• Kövek vagy idegen testek a hólyagban
• Kezelési módszerek, például kemoterápia, sugárterápia
A dohányzás növeli a betegség progresszióját és a kiújulás kockázatát
A dohányzás a húgyhólyagrák legfontosabb ismert környezeti kockázati tényezője. A húgyhólyagrák előfordulása 4-szer magasabb a dohányosoknál, mint a nemdohányzóknál. A kockázat arányos az elszívott cigaretták számával, az elszívott idővel és a belélegzett füst mennyiségével. Ha a húgyhólyagrák diagnosztizálása után nem hagyják abba a dohányzást, az rontja a klinikai lefolyást és kimenetelét a nem izomból származó hólyagrák kezdeti szakaszában. A dohányzás folytatása növeli a betegség kiújulásának kockázatát is.
Az elszívott cigaretták számának növekedésével a húgyhólyagrák agresszivitása, amely fellép, fokozhatja annak átjutását az izomszövetbe, kiújulását és progresszióját. A cigarettafogyasztás csökkenti a hólyagba adott kemoterápia és BCG immunterápia hatását is, amelyeket a hólyagrák kezelésében alkalmaznak. Összefoglalva, a dohányzás abbahagyása hólyagrák diagnosztizálása esetén fontos szerepet játszik a betegség elleni küzdelemben.
A betegség diagnózisát diagnosztikai módszerek határozzák meg
A vizeletvizsgálat eredményeként fellépő vizeletvérzés kimutatása után radiológiai módszerekkel, így ultrahanggal, komputertomográfiával, mágneses rezonancia képalkotással diagnosztikai leleteket kapunk.
A vizeletben lévő sejteket vizsgáló vizeletcitológia a betegség mértékéről adhat információt, de ez nem mindig elegendő a végleges diagnózishoz.
A sebészeti beavatkozás elengedhetetlen a diagnózishoz és a kezeléshez!
Ha a hólyagrák gyanúja merül fel, ebben a szakaszban cisztoszkópiát kell végezni. A cisztoszkópia a húgyhólyag és a húgyhólyag vizsgálata úgy, hogy a húgycsőbe egy teleszkópszerű, megvilágított műszerrel, érzéstelenítés alatt lép be.
Ha cisztoszkópiával rákot vagy rákra gyanús képződményt észlelnek, azt zárt módszerrel, az úgynevezett transzuretrális reszekcióval (TUR) veszik, amely biopsziára alkalmas és vágó tulajdonságokkal rendelkezik. Az eltávolított szöveteket patológiai vizsgálatra küldik. Ily módon a diagnózis és a kezelés is megtörténik. A patológus értékelése alapján megállapítják a rák végleges diagnózisát és jellemzőit. A rák stádiuma és fokozata információt ad arról, hogy a betegség milyen gyorsan fejlődhet.
A kezelést a betegség stádiuma határozza meg.
Ha a rák nem terjedt át az izomba, a kockázatot alacsony, közepes és magas kockázatú csoportba sorolják, és ennek megfelelően határozzák meg a kezelési tervet. További kezelést végeznek kemoterápia vagy biológiai indukáló immunterápia formájában a hólyagba. Ezeknél a betegeknél a kezelés célja a betegség kiújulásának és progressziójának megállítása. A kezelés hatékonyságának megállapításához 3 hónap elteltével ismételt cisztoszkópiás vizsgálat szükséges.
