A vírusok által okozott betegségekben a felső légúti problémák a leggyakoribbak, ezt a helyzetet influenzának nevezik. Ezenkívül a vírusok számos szervrendszert érintenek, egyes vírusok olyan szerveket is érinthetnek, mint például a máj, és ezt hepatitisnek nevezik. Egyes vírusokról ismert, hogy szívproblémákat okoznak, bár nem túl gyakran. Ezek a problémák gyakran kevésbé nyilvánvaló tünetekkel haladnak előre, és nem okoznak maradandó szívproblémákat. A szívizomgyulladásnak nevezett betegség azonban egyes betegeknél nagyon súlyos lefolyású lehet, és hosszú távon szívelégtelenséget okozhat.
Mi az a szívizomgyulladás?
A szívizomgyulladás egy ritka gyulladásos szívizombetegség, amely a szívizombetegségek körülbelül 25%-áért felelős. Jellemzője a szívizomsejtek károsodása. Ez egy fontos betegség abból a szempontból, hogy hosszú távú problémákat okoz a szívizomban. Valódi gyakoriságát nem ismerjük, mivel sok betegnél nagyon enyhe tünetekkel halad, és magas a teljes gyógyulás aránya.
Mi okozza a szívizomgyulladást?
A szívizomgyulladás leggyakoribb oka a vírusfertőzések. A vírusfertőzések közül a „cocsackie” és az adenovírus a leggyakoribb kórokozó. Ezeken a vírusokon kívül ismert, hogy az összes ismert vírus szívizomgyulladást okozhat. Különféle gyógyszerek, mérgező anyagok és egyéb rendszerbetegségek hatására alakulhat ki.
Hogyan alakul ki a szívizomgyulladás?
A vírusok bejutnak a szívizomsejtekbe, ott szaporodnak és károsítják a sejteket. Ebben az időszakban, ha egyes betegeknél túl magas a diszfunkcionális szívsejtek aránya, hirtelen szívelégtelenség alakulhat ki. A kialakulás során a szívburok is gyakran érintett. Ezt az állapotot myopericarditisnek nevezik.
A betegek egy csoportjában az immunrendszer antitesteket hoz létre a vírusok által érintett szívizomsejtekből a keringésbe szivárgó szokatlan fehérjék ellen, és ezek az antitestek károsítják a szívizomsejteket. Ennek következtében a szívizom szerkezete leromlik, és kialakul a szívizom elégtelenségének képe, amit kardiomiopátiának nevezünk.
Mik a myocarditis tünetei?
A klinikai megnyilvánulások nagyon változatosak. Az enyhe gyengeségtől a sokkig terjedhet. Fiatal csecsemőknél az általános állapot romlásának általános jelei figyelhetők meg, mint például táplálkozási problémák, sápadtság és hányás. Idősebb gyermekeknél a leggyakoribb tünet a mellkasi fájdalom, amely nincs összefüggésben az erőkifejtéssel. Ez a tünet leginkább a szívmembrán hatására alakul ki. Néhány óráig tart, egyes betegeknél a panaszok akár 24 óráig is fennállhatnak. A fájdalom gyakran nyomás formájában jelentkezik. Gyakran hiányoznak az olyan leletek, mint a karra terjedés és az izzadás. A fájdalom nem változik a légzéssel.
Az egyéb megállapítások között szerepelnek ritmusproblémák is. A kamrai aritmiák a leggyakoribb ritmusproblémák. A kamrai korai szívverések gyakoriak, míg a kamrai tachycardia ritka. Gyorsan előrehaladott esetekben a szívelégtelenség jelei nagyon gyorsan előrehaladhatnak.
Hogyan diagnosztizálják?
Gyakran előfordul, hogy néhány héten belül előfordult vírusfertőzés. Egyes betegeknél előfordulhat, hogy a vírusfertőzés egyértelmű anamnézisében nem lehet kimutatni.
Sok beteg vizsgálati lelete gyakran normális. A szívfrekvencia növekedése előfordulhat. Ez a megállapítás gyakran megfigyelhető szubklinikai esetekben. A szívritmus szabálytalansága hallás után észrevehető. Súlyos esetekben szívelégtelenség jelei lehetnek.
Mi látható a laboratóriumban?
Változások a szívizom ödémája miatt az EKG-n; vezetési zavarok és korai ütések figyelhetők meg. Az echokardiográfiás vizsgálat a legtöbb betegnél nem mutat szignifikáns leletet. Az enyhe billentyű elégtelenség és a szívburok folyadék felhalmozódása miatti leletek figyelhetők meg. Súlyos esetekben csökkent bal kamrai összehúzódások és súlyos billentyű-elégtelenség figyelhető meg. A szívfal mozgásának romlása fejlett echokardiográfiás módszerekkel kimutatható.
Laboratóriumi vizsgálatok során a szívizom károsodására utaló troponin és kreatin kináz szívizomszalag, valamint emelkedett májfunkciós tesztek figyelhetők meg. E tekintetben nincsenek határozott korlátok. A mellkasi fájdalomban szenvedő betegeknél a diagnózist troponin- és egyéb vérvizsgálatok elvégzésével lehet felállítani. Szívizomgyulladásra kell gyanakodni azoknál a betegeknél, akiknél mellkasi fájdalom és magas troponinszint jelentkezik. A vírusok izolálása nagyon nehéz, és néhány speciális központban is elvégezhető.
A szívmágneses rezonancia képalkotás nagyon hasznos módszer a szívizomgyulladás diagnózisában. A korai időszakban a szívizom ödémája kiemelkedő. Sok betegnél gyakran nem észlelhető rendellenesség. Ez a módszer nagyon sikeres a szívizom késői kötőszöveti növekedésének kimutatására szívizomgyulladásban szenvedő betegeknél.
Gyanús esetekben szívizomból vett biopsziával kórtani vizsgálat és vírusvizsgálat végezhető. Ezt a diagnosztikai módszert súlyos szívizom érintettség esetén kell alkalmazni.
Hogyan kell kezelni a szívizomgyulladást?
Komolyan kell venni azokat a betegeket, akiknél szívizom érintett vagy szívburok folyadékgyülem van. A kezelésre gyakran használt gyógyszerek a nem szteroid gyulladáscsökkentők. Ezeket a gyógyszereket a betegség súlyosságától függően 4-6 hétig alkalmazzák. Egyes betegeknek intravénás immunglobulin (IVIG) adható, de ennek hatékonysága ellentmondásos. Ezenkívül szükség esetén bonyolultabb kezelések is alkalmazhatók, például kortizon, azatioprin, ciklosporin A, interferon alfa és OKT3. Közülük az immunglobulin és a kortizon a legelőnyösebb kezelési módszerek.
Ha a korai időszakban szívelégtelenség vagy folyadékgyülem van a szívburokban, otthoni pihenés javasolt. A szívizomgyulladással diagnosztizált betegeknek kerülniük kell a nehéz testmozgást. Az edzéskorlátozás megszüntethető, ha az echokardiográfiával vagy MRI-vel észlelt rendellenességben szenvedő betegek elérik a normál értékeket.
Továbbra is fontos a szívelégtelenség és az aritmiák kezelése a szívizomgyulladásban szenvedő betegeknél. A szívelégtelenség kezelésére gyógyszereket kell alkalmazni. Az intervenciós módszerek életmentőek lehetnek olyan betegeknél, akiknél nem érhető el megfelelő hatás. Azok a betegek, akiknél a korai időszakban súlyos szívelégtelenség alakul ki, megfelelő kezeléssel megszabadulhatnak ettől a helyzettől.
A szívizomgyulladásban szenvedő betegeknek van-e hosszú távú szívproblémája?
A szívizomgyulladásban szenvedő betegek 2/3-a teljesen felépül. A betegek körülbelül 10%-ánál súlyos szívproblémák alakulnak ki, amelyek folyamatos kezelést igényelnek. Más betegeknek nem súlyos szívproblémái vannak. A szívizomgyulladás súlyosabb az újszülötteknél, és nagyobb valószínűséggel hagy tartós szívproblémát.
Hosszú távon ritmusproblémák alakulhatnak ki a szívizom kötőszövetének növekedése miatt. Az ilyen állapotú betegeket rendszeres időközönként ellenőrizni kell.
