Az elménkben rögzített információk tárolásának és felidézésének erejét emlékezetnek nevezzük. A múlthoz való kapcsolódást lehetővé tevő memória különféle betegségek vagy traumák következtében megsérülhet. Emiatt hirtelen amnézia, azaz memóriavesztés léphet fel anélkül, hogy a beteg tudatában lenne. Az emberek körében az amnézia és a feledékenység összekeveredik, de az amnéziától eltérően mentális zavarok, pszichológiai hatások, viselkedési zavarok és hallucinációk figyelhetők meg.
Az amnézia típusai
Traumás amnézia: A koponyát érő ütések által okozott traumás amnézia általában átmeneti memóriavesztést okoz. A sérülés súlyossága azonban fontos, az amnézia időtartama a sérüléstől függően változhat.
Anterográd amnézia: Az új események vagy információk hosszú távú memóriába való átvitelének képtelenségét anterográd amnéziának nevezik. Ezzel szemben, ha nem emlékezünk az amnézia kezdete előtti időszakra, azt retrográd amnéziának nevezzük. Ez a deklaratív emlékezethez kapcsolódó agyrészek károsodásának eredményeként jelentkezik.
Disszociatív amnézia: Memóriavesztés, amely pszichés vagy érzelmi trauma eredményeként következik be. A stresszt és feszültséget okozó események emlékének elvesztését disszociatív amnéziának nevezik.
Korszakov-szindróma: A túlzott alkoholfogyasztás okozta B1-vitamin-hiány agykárosodást okoz, ami amnéziát vált ki.
Lacunar amnézia: Egy adott eseményre vonatkozó memóriavesztést lacunar amnéziának nevezik.
Disszociatív fúga: A pszichés traumákból eredő átmeneti memóriavesztést disszociatív fúgának nevezik.
Infantilis amnézia: A gyermekkori emlékek képtelenségét csecsemőkori amnéziának nevezik.
Globális amnézia: teljes memóriavesztés egy traumatikus esemény következtében.
Poszthipnotikus amnézia: A hipnózis alatti események elfelejtésének és felidézésének képtelenségét poszthipnotikus amnéziának nevezik.
Pszichogén amnézia: Az amnézia okaként pszichológiai tényezők szerepelnek.
Forrás-amnézia: Forrás-amnéziának nevezik, amikor egy emlék nem ismert, de a forrása nem ismert.
Megalománia
