A menstruációs vérzés hiányát, vagyis a menstruáció hiányát az orvosi nyelven "amenorrhoeának" nevezik. A menstruáció legalább 3-6 hónapig tartó hiánya vagy a menstruáció 3 cikluson át tartó hiánya normális menstruációval rendelkező nőknél amenorrhoeának minősül. A rövidebb ideig tartó menstruáció hiányát „menstruációs késésnek” és „menstruációs késésnek” nevezik.
A menstruáció hiánya pubertás előtt, terhesség alatt, szoptatás alatt és menopauza után normális jelenség, ezt „fiziológiás amenorrhoeának” nevezik. Az összes többi amenorrhoea nem normális, vagyis „kóros amenorrhoea”.
A menstruáció hiányát egy fiatal lány 18 éves korában "elsődleges amenorrhoeának" nevezik. Ha egy normális menstruációval rendelkező nőnek 6 hónapig vagy tovább nem menstruál, azt "másodlagos amenorrhoeának" nevezik.
Az elsődleges amenorrhoea a menstruáció hiánya 14 éves korig növekedéssel vagy fejlődéssel, vagy másodlagos nemi jellemzők hiányával, vagy 16 éves korig a menstruáció hiánya, függetlenül a normális növekedés és fejlődés meglététől, másodlagos nemi jellemzők kialakulásával, előfordulási gyakorisága pedig 0,1% és 2,5% között változik. Az elsődleges amenorrhoea fő oka az ivarmirigy-elégtelenség (48,5%), a méh és a hüvely veleszületett hiánya (16,2%) és az alkotmányos késés (0,5%) 1,2. Az elsődleges amenorrhoea a hipotalamuszból vagy a központi, az agyalapi mirigyből, a petefészekből vagy a méhből eredhet.
Az elsődleges amenorrhoea okai:
- A hipotalamusz és az agyalapi mirigy patológiái, daganatok
- Imperforált szűzhártya (nincs nyílás a szűzhártyán)
- Méh és hüvelyi genezis
- Turner szindróma
- Strukturális fejlesztés késése
- Galaktozémia
- Imperforált szűzhártya (nincs nyílás a szűzhártyán)
- Keresztirányú hüvelysövény (fátyol a hüvelyben)
- A hüvely, a méhnyak vagy a méh veleszületett fejletlensége
A másodlagos amenorrhoea okai:
- Fiziológiai: Terhesség (leggyakoribb ok), sárgatest ciszta, laktáció, menopauza
- A hipotalamusz-hipofízis tengely elnyomása miatt
- Amenorrhoea fogamzásgátló tabletták bevétele után
- Stressz, depresszió
- Fogyás, rendkívüli gyengeség, alultápláltság
- Hipofízis betegség: agyalapi mirigy ablációja, Sheehan-szindróma,
- Prolaktinoma (hiperprolaktinémia, tejhormon túltermelés)
- Nem kontrollált endokrin betegségek: cukorbetegség, hypothyreosis és hyperthyreosis
- Policisztás petefészek betegség
- Kemoterápia
- Sugárterápia
- Endometrium abláció
- Méhen belüli összenövések kialakulása (Asherman szindróma)
- Gyógyszeres terápia: szisztémás szteroidok, danazol, GnRh analógok
- Korai petefészek-elégtelenség, korai menopauza
- Szarkoidózis
- Hyperandrogenemia (megnövekedett tesztoszteronszerű férfihormonok)
Ahhoz, hogy egy nő menstruáljon, a testében lévő 4 rekesznek rendszeresen működnie kell. Ezek;
1. rekesz Méh és hüvely
2. rekesz Petefészek
3. rekesz agyalapi mirigy
4. rekesz agy (hipotalamusz)
Az 1. rekesz, azaz a méh és a hüvely rendellenességeiben vagy nincs olyan szerv (méh), amely reagálna a hormonokra, vagy van méhnyálkahártya, vagyis a méh belső nyálkahártyája, vagy ha menstruációs vérzés van. a méhben a hüvelyi rendellenesség miatt nem talál kiáramlási utat. Előfordulhat, hogy a szűzhártya teljesen zárt (perforált szűzhártya). Ebben az esetben előfordulhat, hogy a menstruáció nem látható, mert a menstruációs vér nem folyik ki.
A méh rendellenességei közé tartozik a méh és a hüvely felső részének veleszületett hiánya a petefészkek jelenléte ellenére (Mülleri agenesis).
Ráadásul néha genetikailag hím egyedeknél, mivel érzéketlenség van az androgén férfihormonra, nem fejlődnek ki a férfi külső nemi szervek, amelyeknek tesztoszteron hatására kellene kialakulniuk, és a külső nemi szervek nőies megjelenésűek (androgén érzéketlenségi szindróma). Rövid és tompa hüvelyük van, de nincs belső nemi szervük.
Egy másik méhrendellenesség a méh belső nyálkahártyájának összenövése (Asherman-szindróma), amely korábbi abortuszok eredménye. Ebben az esetben a menstruációs vérzés vagy nagyon kevés, vagy nem.
A második rész a petefészek. A petefészekben a születéskor 2 milliós tojások pubertáskor 400 ezerre csökkennek, és kimerülésükkel a nő menopauzába kerül. Előfordulhat, hogy a petefészkek nem veleszületetten fejlődnek ki, vagy ha igen, egy genetikai rendellenesség (Turner-szindróma) következtében születésig kimerültek. Néha, bár vannak tojások a petefészkekben, előfordulhat, hogy az agyalapi mirigy hormonjaira nem reagálnak (rezisztens petefészek-szindróma). Mindezen esetekben, mivel az ösztrogén és a progeszteron nem választódik ki a petefészkekből, a menstruáció nem lehetséges a méh belső nyálkahártyájának (endometrium) stimulációja miatt. Egyes esetekben nincs peteérés (anovuláció), ilyenkor kis mennyiségű ösztrogén van, de nincs vérzés, mert nincs progeszteron.
A harmadik rész az agyalapi mirigy, amely az agy alatt található. Innen kiválasztódnak az FSH és LH (gonadotropinok) nevű hormonok, amelyek stimulálják a petefészket. A szekréciójukat megzavaró agyalapi mirigydaganatok (például a prolaktin hormon túlzott szekrécióját okozó agyalapi mirigy-adenómák) elnyomják az FSH és LH szintet, így megakadályozzák az ovulációt, így megakadályozzák az ösztrogén és a progeszteron szekrécióját a petefészekből, és nem lesz menstruáció.
A negyedik és legfelső rekesz a hipotalamusz. Ez egy terület az agyban. Innen az FSH és LH hormonokat (gonadotropin-felszabadító hormonok) felszabadító hormonok választódnak ki az agyalapi mirigyből. A hipotalamusz által kiváltott amenorrhoea okai között szerepel néhány genetikai rendellenesség, valamint olyan tényezők, mint a túlzott testmozgás, a stressz, a szomorúság, a hirtelen fogyás és a levegő változása, amelyek befolyásolják a gonadotropin-felszabadító hormon szekrécióját, és amenorrhoeát okoznak. A túlzott fogyás miatti amenorrhoea, az úgynevezett anorexia nervosa, és más állapotok a hipotalamuszból eredő amenorrhoea okai közé tartoznak.
Hogyan lehet meghatározni a menstruáció képtelenségének okát, milyen vizsgálatokat végeznek?
Különösen másodlagos (másodlagos) amenorrhoea esetén az első dolog, amit ki kell zárni, a terhesség. A terhesség kizárása után hormonvizsgálatot kell végezni. A pajzsmirigyhormonok és a prolaktin hormonok az első dolgok, amelyeket figyelembe kell venni a hormonvizsgálatok során. Ezen kívül más hormonok is hasznosak lehetnek az amenorrhoea okának feltárásában. A klasszikus megközelítésben az FSH- és LH-vizsgálatot későbbre hagyják, de ebben a szakaszban az ok feltárható, és nem kell kétszer vért venni a betegből. Az FSH és LH magas szintje a 2. rész, nevezetesen a petefészek rendellenességére utal (korai menopauza, rezisztens petefészek-szindróma, a petefészkek genetikailag fejletlensége).
A terhesség, a prolaktin hiperszekréció és a pajzsmirigybetegségek hormonvizsgálatokkal történő kizárása után második lépésként progeszteront kell adni a betegnek.
Ha progeszteronnal vérzik, megérthetjük: az 1. rekesz, azaz a méh és a hüvely normális; A betegnek ösztrogénje is van, de mivel nincs ovuláció, a progeszteron nem választódik ki. Ha nincs vérzés, akkor vagy rendellenesség van a méhben és a hüvelyben, vagy nincs ösztrogén.
Ha nincs progeszteron vérzés, akkor az ösztrogént és a progeszteront egymás után együtt adják be. Ha ösztrogén és progeszteron esetén vérzés lép fel, akkor nyilvánvaló, hogy a méh és a hüvely normális. Ebben az esetben a hipotalamusz miatt abortusz következhet be. A vér alacsony FSH és LH szintje is alátámasztja ezt a diagnózist.
Ha ösztrogén és progeszteron esetén nem jelentkezik vérzés, akkor a méh és/vagy a hüvely rendellenességére kell gyanakodni.
Diagnózis:
FSH, LH, prolaktin, szituációtól függően pajzsmirigyhormonok, ultrahangvizsgálat gyakran alkalmazott diagnosztikai módszer. CT vagy MR vizsgálatokra lehet szükség, ha agyi patológia gyanúja merül fel. Néha szükséges lehet a méh belsejének megfigyelése HSG-vel (hiszterosalpingográfia), SIS-sel (sóinfúziós szonográfia) vagy hiszteroszkópiával.
Kezelés:
A másodlagos amenorrhoea leggyakoribb oka a terhesség, ezért ilyen esetben először a terhességet kell kivizsgálni. Terhesség hiányában a kezelést az ok alapján rendezik. Ha vannak olyan okok, mint például az alultápláltság, a rendkívüli gyengeség, a stressz, a depresszió, a túlzott testmozgás, először ezeket a feltételeket kell korrigálni.
Ha olyan szervekkel kapcsolatos anatómiai rendellenesség áll fenn, mint a méh (uterus), a méhnyak vagy a hüvely, akkor a kezelés műtét lesz a kijavítására.
Ha az agy agyalapi mirigyében túlzott prolaktin hormon (tejhormon) termelődését okozó daganat van, a kezelés a daganat méretétől függően gyógyszeres terápia (brómkriptin, kabergolin, doménagonisták gyógyszerek) vagy műtét. A kis prolaktinómák, vagyis a mikroadenómák a műtét nélküli gyógyszeres kezeléssel általában összezsugorodnak, és csökken a prolaktin hormon szintje, és a menstruáció normalizálódik.
Peteérési zavar (anovuláció, policisztás petefészek szindróma), ösztrogén- és progeszteron hormon tartalmú gyógyszerek, fogamzásgátló tabletták alkalmazása a kezelés során.
Progeszteron és menopauza
