Hangsúlyozva, hogy a lábak érbetegsége a lábfejhez és a lábakhoz vezető artériák szűkülését vagy elzáródását jelenti, Prof. Dr. Cüneyt Köksoy kijelentette, hogy a leggyakoribb betegség, amely eltömíti az ereket, az érelmeszesedés, vagyis az érelmeszesedés. Az érrendszeri megbetegedések leggyakrabban dohányosoknál, magas vérnyomásban, cukorbetegségben és magas koleszterinszintben szenvedőknél fordulnak elő.
Az érrendszeri betegségek az életkor előrehaladtával gyakoribbak. Általában az 50 év feletti férfiak 5-15%-ának van panaszt nem okozó érbetegsége. A legtöbb olyan embernek, akinek a lábaiban érelzáródása van, súlyos koszorúér-betegség és carotis betegség is van.
Hogyan alakul ki a lábak érelmeszesedése?
Prof. elmagyarázza, hogy a lábak érbetegsége a vénák szűkületével kezdődik, és fokozatosan halad előre. Dr. Cüneyt Köksoy kijelentette, hogy bár minden véna beteg, a test egyes vénáiban, például a comb artériáiban és a térd alatti artériákban vannak előrehaladottabb betegségek. A fokozódó szűkület egy napra a lábvéna egy részének teljes elzáródását eredményezi.
A láb összes vénájának elzáródása ritka. Az elzáródás alatt az elzáródott ér körül kialakult kis- vagy kapilláris ereken keresztül jut a vér, de az így áramló vér általában nem elegendő. A betegek panaszai eltérnek az elzáródás hosszától, az elzáródott ér elhelyezkedésétől és az oldalra szállított vér mennyiségétől függően.
Mik a tünetek?
Egyes érelzáródásban szenvedő betegeknek nem lehetnek panaszai vagy tünetei. Az érbetegségek miatti leggyakoribb panasz azonban a fájdalom, általában görcs formájában, amely a vádliban, a comb körüli izmokban és a csípőben jelentkezik járás, futás, lépcsőzés során. Ennek a gyaloglással járó fájdalomnak a legfontosabb jellemzője, hogy a fájdalom 3-5 percen belül magától elmúlik, amikor a személy megáll, és járás közben újra megjelenik.
Az Ankarai Egyetem Orvostudományi Karának oktatója, Prof. Dr. Cüneyt Köksoy elmondta, hogy a véráramlás idővel bekövetkező csökkenése következtében a fájdalom még pihenés vagy alvás közben is jelentkezhet. Köksoy kifejtette, hogy a fájdalom egy idő után tartóssá válik, és napközben is folytatódni kezd, és kifejtette, hogy a betegek gyakran kényelmesebben érzik magukat, ha az ágy szélére lógatják a lábukat, és ebben az esetben a járási fájdalom kb. sokkal rövidebb távolságokra.
Előrehaladottabb stádiumban fájdalmas sebek és üszkösödés alakulhat ki a lábakon és különösen a lábujjakon. Az egyszerű okból keletkezett seb hónapokig nem gyógyul, és terjedni kezd. Főleg cukorbetegeknél előfordulhat, hogy a seb ellenére nincs fájdalom. A hosszan tartó ujjon vagy sarokban lévő hideg zúzódások egy idő után fekete gangrénává válhatnak.
Mi a jelentősége az érelzáródásnak?
A beteg által okozott panaszok fontosabbak, mint az érelzáródás jelenléte. Összefüggés van a panaszok mértéke és a beteg és lába kimenetele között. Például a járási fájdalmat okozó érelzáródás általában kényelmetlenséget okoz a betegben, míg a nyugalmi fájdalmat és lábsebeket okozó érelzáródás a láb amputációjának veszélyét hordozza magában.
Hogyan diagnosztizálható az érelmeszesedés?
A lábak artériás megbetegedése könnyen diagnosztizálható a páciens panaszainak meghallgatásával és különféle vizsgálati módszerekkel, különösen a láb vénák pulzusának vizsgálatával. Ha azonban részletesebb értékelésre van szükség és kezelést terveznek, az érszűkület és az elzáródás megértésének fő képalkotó módszerei a színes Doppler ultrahang, a számítógépes tomográfiai angiográfia (CTA), a mágneses rezonancia angiográfia (MRA) és az angiográfia.
Hogyan történik a kezelés?
A kezelést a beteg panasza és az esemény sürgőssége alapján tervezik, és a közhiedelemmel ellentétben nem minden eltömődött vénát próbálnak meg kinyitni. Először is, a páciensben az érelzáródást okozó tényezőket ellenőrzés alá vonják, és a beteget egészségesebb életmódra tereljük.
A korai stádiumban diagnosztizált érelzáródások esetén a kezelés aktívabb élettel kezdhető gyaloglással, fogyással, cukorbetegség és magas vérnyomás kezelésével, ha van ilyen, valamint a magas koleszterin- és lipidszint csökkentésével. Fontos leszokni a dohányzásról, és nem dohányzó környezetben tartózkodni, és feltétlenül szükséges, hogy más kezelési módszerek is hatékonyak legyenek.
Az érrendszeri betegségek kezelésében fontos az átmenet a passzív és mozgásszegény életről az aktívabb és rendszeresebb testmozgásra. Különösen azok az érrendszeri betegek, akik hetente három-öt napon járási fájdalomra panaszkodnak, heti egy óra séta nagyon előnyös mind a lábvénák, mind a test egészsége szempontjából. Az egészségesebb életet szolgáló változtatásokon túlmenően néhány, a vért hígító és a fájdalommentes gyaloglási távolságot növelő gyógyszer is alkalmazható. Mindezekkel a módszerekkel a járási fájdalomban szenvedő betegek 75%-a jelentősen enyhíthető.
Egyes betegek számára a gyógyszerek és az életmódváltás nem elegendő. Ez a kezelés önmagában nem elegendő, különösen akkor, ha rövid távolságon járási fájdalom vagy nyugalmi fájdalom, sebek és üszkösödés a lábon. Ezekben az esetekben meg kell nyitni az eltömődött ereket, és növelni kell a láb és a láb vérellátását.
A láb és a láb véráramlásának fokozása az eltömődött erek ballonokkal vagy stentekkel történő felnyitásával vagy érműtétekkel lehetséges. Különösen azoknál a betegeknél, akiknél üszkösödés van az ujjaikon vagy a lábukon, rendkívüli elővigyázatossággal kell eljárni ezen gangrén szövetek vágásakor. A gangréna vagy heg a láb keringési problémájának látható része, mint egy jéghegy csúcsa.
Más szóval, a láb vagy az egész láb keringése rossz, és a láb elvesztése előtt áll. Ilyenkor az üszkösujj eltávolítása semmiképpen sem oldja meg a problémát, hanem még gyakoribbá teszi. Ilyenkor először a vénákat kinyitják, a szövetet kivéreztetik, majd az üszkösujjat eltávolítják a láb megmentése érdekében.
Mi az endovaszkuláris terápia?
Az elzáródott erek angiográfiás eljárással történő megnyitásának folyamatát számos módszerrel, például ballonnal és stenttel endovaszkuláris kezelésként ismerik. Ezt a módszert általában helyi érzéstelenítéssel hajtják végre, gyakran vezetékek, katéterek, ballonok és sztentek segítségével, amelyeket az ágyékból a vénába vezetnek.
Az elmúlt években nagy előrelépés történt ezen a területen, és az eltömődött erek, a régebben kinyithatatlannak hitt hosszú elzáródások már kinyithatók, és sokkal hosszabb eredmények érhetők el az újonnan kifejlesztett stentekkel, gyógyszeres ballonokkal és stentekkel.
Hogyan történik a lábak érelzáródásainak műtéti kezelése?
A híd (bypass) műtétet legtöbbször mesterséges vagy természetes érátültetéssel végzik hosszú elzáródások esetén. A bypass műtét szinte minden eltömődött ér esetében elvégezhető.
A bypass műtét könnyen elvégezhető még a térd alatti vagy a lábfejben lévő kis ereken is, amelyekről korábban azt hitték, hogy a bypass nem végezhető el. Műtétre akkor van szükség, ha az elzáródott erek angiográfiával nem nyithatók meg, ha egymást követő hosszú elzáródott erek vannak.
