Interjú: Serpil Dokurel
A hiszteroszkópia egy műtős eljárás, amelyet általános érzéstelenítésben végeznek. De sokan nem ismerik a hiszteroszkópiát. Az utóbbi időben nagyon sokat tettek fel olyan kérdéseket, hogy mi a hiszteroszkópia, hogyan történik a hiszteroszkópia, mikor történik a hiszteroszkópia.
Ezen okok miatt a hiszteroszkópiával kapcsolatos minden ismeretlen kérdésre választ adunk. Nőgyógyász és szülész szakorvos dr. Murat Doğan válaszolt helyetted:
1- Mi a hiszteroszkópia?
A hiszteroszkópia a méh belsejének és a csövek méhbe nyíló részének vizsgálata optikai kamera kíséretében. Ez egy olyan eljárás, amely hasznos diagnosztikai és akár sebészeti beavatkozások elvégzésére is.
2- Hogyan történik a hiszteroszkópia?
A hiszteroszkópiát speciális eszközökkel, a méhnyakcsatornán keresztül, a hüvelybe történő bejutással végezzük. A hiszteroszkópia során a képeket a monitoron tekintik meg. A méhbe helyezett kamerából vagy lencserendszerből álló csőszerű műszert hiszteroszkópnak nevezik. A hiszteroszkópia végezhető helyi érzéstelenítéssel a vizsgálati környezetben, vagy általános érzéstelenítéssel vagy spinális érzéstelenítéssel a műtőben.
A hiszteroszkópia előtt néha a betegnek gyógyszert adnak a méhnyak kinyitására, akár szájon át, akár a hüvelybe helyezve. Annak érdekében, hogy a méhnyak eléggé kinyíljon ahhoz, hogy a hiszteroszkóp áthaladjon, néha vékony, hosszú pálcákkal, úgynevezett bougies-okkal kell megnagyobbítani. Ezután a hiszteroszkópot a hüvelyen és a méhnyakon keresztül a méhbe juttatják, és megfigyelik a monitoron visszavert képet. Közben folyadékot juttatnak a méhbe, hogy a méh kitágítható és megfigyelhető legyen. Szükség esetén műtétet végeznek a hisztoszkóp hegyén lévő vágó vagy égető eszközökkel. Kétféle hiszteroszkópia létezik, a diagnosztikai (diagnosztikai) hiszteroszkópia (irodai hiszteroszkópia) és a sebészeti (műtéti) hiszteroszkópia.
3- Lehetséges-e teherbe esni a hiszteroszkópia után?
A hiszteroszkópia rendkívül fontos módszer a meddőség értékelésében. A méhen belüli teret elfoglaló elváltozások vagy összenövések a meddőség okai lehetnek, ezek jelentős része hiszteroszkópiával kezelhető. Az IVF kezelés előtt fontos meggyőződni arról, hogy a méhüreg normális-e hiszteroszkópiával, különösen azoknál a nőknél, akiknél nincs méhfilm. A hiszteroszkópia jelentősége még nagyobb, különösen azoknál a pároknál, akiknek korábban volt már sikertelen próbálkozása. Egyes vizsgálatokban a méhüregben fellépő rendellenességek 50%-os arányban figyelhetők meg a hiszteroszkópiában olyan betegeknél, akiknél korábban 2 vagy több IVF sikertelen volt. Ezek közül a legfontosabbak az endometritis, a polipok, az összenövések és a nem túl mélyre nyúló szeptumok (intrauterin fátyol). Ezen rendellenességek kezelésével a terhességi ráta normál szintre növelhető a következő IVF-alkalmazások során.
4- Mikor történik a hiszteroszkópia?
A hiszteroszkópiát általában a menstruáció végét követő 1 héten belül végezzük, ebben az időszakban a méh látása a legalkalmasabb a hiszteroszkópiára.
5- Mit kell figyelembe venni a hiszteroszkópia után?
hiszteroszkópia után; Túlzott hüvelyvérzés, erős hasi fájdalom, láz, kellemetlen szag és túlzott hüvelyváladék esetén orvoshoz kell fordulni. Normális, ha a hiszteroszkópiát követő néhány napban hüvelyi folyást és görcsöket érez. Erre egyszerű fájdalomcsillapítók használhatók.A szexuális kapcsolatot néhány napig kerülni kell, vagy a következő menstruációig a leghosszabb ideig meg kell szakítani.
6- Milyen betegségeket kezelnek hiszteroszkópiával?
A hiszteroszkópia fontos diagnosztikai eszköz a meddőség, a visszatérő vetélés okainak feltárásában, a kóros menstruációs vérzés okainak felderítésében, valamint a méhen belüli patológiák felderítésében és kezelésében.
1- Polipok vagy miómák, amelyek túlzott vérzést okoznak
2- Veleszületett méh anomáliák (septum, bicornis, íves, hypoplasia)
3- Adhéziók a méhben (Asherman-szindróma)
4- A méhnyálkahártya (endometrium) korai stádiumú daganatai diagnosztizálhatók. Közvetlen megfigyelés mellett biopsziát lehet venni a gyanús területről.
5- A nem látható vagy a méhbe nem jutó spirál eltávolítása
6- Ismétlődő vetélések kivizsgálása
7-Ismétlődő IVF sikertelenség vizsgálata
8- Rendellenes hiszterosalpingográfia (HSG) vagy ultrahang végezhető a lelet megerősítésére.
7- Milyen kockázatokkal jár a hiszteroszkópia?
1. A hiszteroszkópiás eljárás során folyadékot adnak a méh kitágítására, attól függően, hogy az eljárást diagnosztikai vagy sebészeti célból végzik, vagy elektromos áramot igénylő műszert, például kauteryt használnak.
Ha ezt a folyadékot feleslegben adják be, a szervezet által felszívott folyadék a vér nátriumszintjének csökkenését, az úgynevezett hyponatraemiát vagy a vér térfogatának növekedését okozhatja. Ennek eredményeként a betegnél folyadékvisszatartás jelentkezhet a tüdőben, szívelégtelenség vagy ritmuszavarok léphetnek fel, valamint agyödéma léphet fel. Emiatt az eljárást nem szabad elhúzni, ki kell számolni az adott folyadékbevitelt és jól követni a beteg szív-tüdő funkcióit.
2. A méh perforációja
3. Fertőzés
4. Bél- és húgyúti sérülések: Sérülhetnek a méh perforációja következtében, vagy hő hatására észlelhetők a méhben elektromos árammal alkalmazott sebészeti eljárások során, bár a méh nem perforált.
5. Azoknál a betegeknél, akiknek folyadék helyett szén-dioxidot adnak a méh tágítására, ez a gáz bejuthat a vénába, és tüdősérülést és szívelégtelenséget okozhat.
8- Mik a hiszteroszkópia előnyei?
A hiszteroszkópiás eljáráshoz nem végeznek bemetszést a testben. A beteg még aznap elbocsátható és hazamehet.
9- Kinek végeznek hiszteroszkópiát?
Ajánlott a meddőségi kezelés egyes szakaszaiban, a visszatérő vetélések okainak feltárásában, a kóros menstruációs vérzés okának felderítésében.
10- Milyen esetekben alkalmazzák a diagnosztikus hiszteroszkópiát?
A hiszteroszkópiát olyan patológiák diagnosztizálására végezzük, mint a mióma, polipok, összenövések, septum (függöny) a méhben (uterus).
Nőgyógyász és szülész szakorvos dr. Murat Dogan
