Az olyan panaszok, mint a hirtelen látásvesztés, járászavarok, tartós fejfájás, hányinger és hányás az agydaganat előjelei lehetnek. Az életveszélyes kockázatuk miatt kezdetben ijesztő képet mutató agydaganatok a megfelelő kezelési módszerek megfelelő időben történő alkalmazásával kordában tarthatók. A Memorial Ankara Kórház Idegsebészeti Osztályától, Prof. Dr. Hakan Oruçkaptan információt adott az agydaganatokról.
A rosszindulatú daganatok gyorsan és agresszíven terjednek.
Testünk normális sejtjei idővel elöregednek, és helyükre új sejtek lépnek. Másrészt a daganatsejtek ellenőrizhetetlenül szaporodnak, és nem távolíthatók el a környezetből, mint más régi sejtek. Az agydaganatok abnormális sejtcsoportok az agyban vagy az agy mellett. Ezek az elváltozások helyet foglalnak el a koponyában, és ezért klinikai tüneteket vagy panaszokat okoznak az agyra gyakorolt nyomással.
Számos neurológiai betegség okozhat hasonló panaszokat és leleteket, mint az agydaganatok. Az agydaganatok két csoportba sorolhatók: jóindulatúak, azaz jóindulatúak és rosszindulatúak, vagyis rosszindulatúak. A rosszindulatú daganatok olyan rákos megbetegedések, amelyek az agyban fejlődnek ki, sokkal gyorsabban nőnek, mint a jóindulatú daganatok, és hajlamosak agresszíven terjedni a környező szövetekre. Egyes jóindulatú daganatok idővel rosszindulatúvá alakulhatnak.
Neurológiai funkcióvesztést okozhat
Akár jóindulatúak, akár rosszindulatúak, az agydaganatok oldalra lökhetik az agyat azáltal, hogy nyomásnövekedést okoznak a fejben, miután elérnek egy bizonyos méretet, vagy funkcióvesztést okozhatnak az agyszövet vagy az idegek behatolásával. Az agy különböző régiói különböző funkciókért felelősek, ezért a daganat helyétől függően nagyon eltérő klinikai leletek fordulhatnak elő.
Az agydaganatok fő tünetei a következők:
• A beteg rohama (epizód), bár még soha,
• Érzés- vagy erővesztés a test egy részén,
• Rövid távú látásvesztés, kettős látás vagy halláskárosodás
• Memória- és viselkedészavarok,
• Beszédzavarok, egyensúlyhiány és járási problémák
• Hormonális rendellenességek és kapcsolódó klinikai tünetek (korai pubertás, kéz- és lábnövekedés, menstruációs ciklus zavarai, pajzsmirigy-túlműködés, kortizolhiány vagy túlzott mértékű…)
• Hányinger, hányás fejfájással
Az MRI és a számítógépes tomográfia általában elegendő információt nyújt a diagnózishoz.
Ha a betegnél agydaganatra utaló leletek vannak, akkor első dolga a beteg teljes neurológiai kivizsgálása. Ha a vizsgálati leletek daganat lehetőségére utalnak, a beteget MRI-vel, szükség esetén kiegészítő komputertomográfiával kell ellátni.
Bár ezek a vizsgálatok általában elegendő információt nyújtanak a daganat diagnosztizálásához, a további információk megszerzéséhez és a kezelés megtervezéséhez funkcionális MRI (fMR), MR-angiográfiára, traktográfiára (DTI) és/vagy szelektív agyi angiográfiára lehet szükség. A fent említett vizsgálatok általában szinte teljes körű információt adnak a daganat természetéről és viselkedéséről, bár bizonyos esetekben szükséges lehet előtte biopszia.
Egyre könnyebben meghatározható a daganat sejttípusa és biológiai viselkedése
A daganat végleges diagnózisa a daganatszövet szövettani vizsgálatával történik. Az elmúlt években a szokásos módszerekkel végzett vizsgálatok mellett alkalmazott immunhisztokémiai panelek és genetikai elemzések nagyon hatékonyak a daganat sejttípusának és lehetséges biológiai viselkedésének meghatározásában, és fontos szerepet játszanak az ideális kezelés kiválasztásában. rendszer.
Az agydaganatok kezelési módját egyénileg kell meghatározni.
A daganatkezelés fő célja; A cél a daganat elpusztítása a beteg életminőségének romlása nélkül, vagy legalább a betegségmentes túlélés lehetőség szerinti meghosszabbítása. Az agydaganatok kezelésében az első és legfontosabb lehetőség az elváltozás műtéti eltávolítása.
A sebészi kezelésben meghatározó tényező a daganat típusa, lokalizációja, életkora, a beteg általános állapota, valamint, hogy a betegnek vannak-e további szisztémás problémái, amelyek befolyásolhatják a műtéti döntést. A jóindulatú daganatok teljes vagy közel teljes eltávolításával hosszú és egészséges életet lehet elérni további kezelések nélkül.
Rosszindulatú daganatok esetén a műtéti kezelés mellett sugárkezelést és kemoterápiát kell a betegnek adni, ezek a módszerek csökkentik a betegség kiújulásának lehetőségét és meghosszabbítják az egészséges életet. A közelmúltban a sztereotaxiás célzórendszerrel felszerelt sugárterápiás eszközök jelentősen növelhetik a kezelés hatékonyságát, miközben csökkentik az esetleges mellékhatásokat.
Az agydaganatok lokalizációja miatt a betegnél a kezelés előtt és után funkcióvesztés alakulhat ki, ilyenkor fizikoterápiás és rehabilitációs programra lehet szükség. Egy agydaganatos betegnél egyre fontosabbá válik a pszichológiai tanácsadás és segítségnyújtás az agydaganatok kezelése során és után.
