Látható, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a császármetszések száma. A növekedés okai között szerepel a késői házasságkötés és az előrehaladott terhesség. Anadolu Medical Center Nőgyógyászati és Szülészeti Szakorvosok Op. Dr. Nuri Ceydeli és op. Dr. Ebru Füsun Işık válaszolt a kíváncsi kérdésekre.
Mivel magyarázható a császármetszések arányának növekedése az elmúlt években?
A nők pályaválasztása a terhességi kor növekedését okozza. A császármetszések aránya is nő a késői szülésekkel. Ráadásul a technológiai fejlődésnek köszönhetően a babát fokozottan figyelik. Így a normál szülés során esetlegesen fellépő probléma esetén a normális szülés császármetszéssel megszakítható.
Milyen szövődmények alakulhatnak ki a császármetszés során?
A sürgősségi császármetszések során a nem megfelelő higiénés környezet és a nem megfelelő eszközök miatt megnő a problémák előfordulásának valószínűsége. A császármetszéssel átesett betegnél tapasztalható szövődmények többsége hasonló arányban jelentkezik, mint a normál szülés során. A baba születése után azonban erős és erős vérzés léphet fel, mivel a méhizmok nem tudnak kellőképpen összehúzódni.
Milyen szövődmények lehetnek császármetszés után?
Az utóbbi években különböző okok miatt egyre inkább preferált császármetszés után a szabályok betartása és a gondos monitorozás jelentősen csökkenti a műtét után kialakuló szövődmények kockázatát.
• Azokban az esetekben, amikor a szülésig elhúzódó időszak a víz hosszan tartó kifolyása után és császármetszéssel történik, átlagosan 35-40 százalékos arányban fordul elő császármetszés utáni méhen belüli gyulladás.
• A katéter behelyezésétől függően fertőzés léphet fel a húgyutakban. De az antibiotikumok használatának köszönhetően a szülés utáni életveszélyes fertőzések szövődményei kevesebb, mint két százalék.
• Az érzéstelenítés alatt és császármetszés utáni fájdalomcsillapításra használt fájdalomcsillapítók szintén befolyásolhatják a bélműködést. Ennek eredményeként a betegek émelygést és hasi feszültséget tapasztalhatnak a műtét utáni első 24 órában.
• Terhesség és szülés utáni időszakban megnő a vérrögképződés lehetősége a beteg szervezetében és az érelzáródás kockázata. Az érelmeszesedés kockázatát növelő tényezők között szerepel az elhízás, a mozgáskorlátozottság, az anya előrehaladott életkora és a szülések számának növekedése. Ez a kockázat, amely az összes születés 0,24 százalékánál jelentkezik, még jobban megnő a császármetszés után.
• A vénában kialakuló véralvadás és az ennek következtében kialakuló érelzáródás a lábak érzékenységében, bőrpírjában és duzzanatában nyilvánul meg, általában egyoldalúan.
Mit lehet tenni, hogy kényelmesebb legyen a császármetszés után?
Általában a műtét utáni első 8-12 órában a beteg felkeltése segíti a tüdő légzését, megakadályozza az érelzáródást és szabályozza a bélműködést. A császármetszés után a betegek általában az első napon könnyen fel tudnak állni, a második napon sétálnak és lezuhanyoznak. A beavatkozást követő első hat órában ismételten megkezdhető a folyékony, majd a szilárd táplálék bevitele. A fertőzés kockázatának minimalizálása érdekében katétert helyeznek be a páciensbe, lehetőleg a császármetszés utáni első 12 órában. A császármetszésnél a kötszert a műtét után 24 órával kinyitják, és nincs szükség újabb kötszer cseréjére.
Egy császármetszéssel szült nő utána normálisan szülhet?
Régebben úgy gondolták, hogy ha egyszer császármetszést csinálnak, azt mindig megcsinálják. Most ez a nézet megváltozott. Ha nincs olyan probléma, amely akadályozza a nőt a normális szülésben, ha az előző császármetszés oka nem állandó, a következő szülésnél meg lehet próbálni a normál szülést. Az olyan állapotok, mint a súlyos csípőszűkület, a születéskor bekövetkező trauma vagy repedés, valamint a vészhelyzetekre való felkészületlenség lehetetlenné teszik a császármetszés utáni normális szülést. Azokban az esetekben, amikor egynél több császármetszést végeztek, nem szabad megkísérelni a normál szülést.
