A csillagok olyan tárgyak, amelyek általában gömb alakúak. Más néven égitestek, amelyek spontán hőt és fényt bocsátanak ki. Különböző méretben, hőmérsékleten és tömegben játszódhat le a térben. Ez a helyzet a csillag kialakulásától függően változik.
Hogyan keletkeznek a csillagok?
Az űrben ködként ismert csillagok akkor keletkeznek, amikor egy magas hőmérsékletű gáz- és porfelhő összeér, és hihetetlenül összenyomódik. A nagyon nagy forró gáztömegű csillagok tömege sokkal nagyobb, mint a Föld. Annak ellenére, hogy nem élőlények, megszületnek és bizonyos mértékig felnőnek, akárcsak az élőlények, és végül meghalnak. A csillagok, amelyek különböző színekben váltakozva lépnek be a halál folyamatába, nagy robbanásszinttel szóródnak szét az űrben.
A csillagok születésüktől fogva különböző színt vesznek fel növekedésük során. Ezenkívül ezek a színek a nap hőmérsékletéről adnak információt. A legmagasabb hőmérsékletet elérő csillagok fehérek és kékek. A középhőmérsékletű csillagok, mint a nap, sárgák. A hűvös csillagokat vörösnek nevezik.
A csillagok és üstökösök kialakulása röviden
A csillagok rövid ideig a nagy mennyiségű gáz- és porfelhők összenyomódása következtében keletkeznek. Ez a képződés nagyon hosszú időn keresztül megy végbe. Ezt az időt több milliárd évként is leírhatjuk. Idővel, akárcsak a Naprendszerben, a csillagok elkezdenek életet adni a körülöttük lévő bolygóknak. Ez az élet az általuk a környezetbe bocsátott sugarak nagy arányával megy végbe.
Az üstökösök viszont sokkal kisebb objektumok, mint a bolygók és a holdak. Különböző időpontokban a Földről is megfigyelhetők az üstökösök, amelyek egy csillagra hasonlítanak, amelyet köd vesz körül. De az üstökösök nem igazán csillagok.
Több kilométer hosszú csomók gyűjteménye, amely porból, jégből és kavicsból áll. Főleg, ha az üstökösök közelebb kerülnek a Naphoz, a por- és jégrész a hő hatására elpárolog, és fényesebb megjelenést kölcsönöz. Így sokkal tisztábban látható a földről.
