A peszticidek olyan anyagok vagy anyagok keverékei, amelyeket a káros szervezetek megelőzésére, visszaszorítására vagy csökkentésére használnak.
Ez lehet peszticid, vegyi anyag, biológiai ágens, például vírus vagy baktérium, antimikrobiális szer, fertőtlenítőszer vagy bármilyen eszköz.
Káros szervezetek lehetnek rovarok, növényi kórokozók, gyomok, puhatestűek, madarak, emlősök, halak, férgek és mikrobák, amelyek károsítják az emberek táplálékforrásait, vagyonát és betegségeket terjesztenek. Bár vannak előnyei a peszticidek használatának, problémákat is okozhatnak, mivel potenciálisan mérgezőek az emberekre és más állatokra.
A peszticidek negatív hatásai az állatokra és az emberekre
A peszticid lehet kémiai anyag vagy biológiai ágens, például vírus vagy baktérium. Mivel a kémiai peszticidek többsége nem mutat szelektív hatást a célszervezettel szemben, különböző betegségeket okozhatnak, és akár halálosak is lehetnek a célszervezettől eltérő szervezetekben.
Sok peszticid káros az emberre is. Az élőlények emberi táplálék formájában történő felhasználása következtében gyakori betegségeket és nem kívánt szorongató helyzeteket okoznak az emberekben. A kémiai növényvédő szerek és hatóanyagaik akut toxikus hatásúak.
Számos peszticid, köztük a karbamátok, a szerves foszfátok és a klórozott szénhidrogének genotoxikus hatással bírnak. A mezőgazdasággal foglalkozó és peszticideknek kitett emberekkel végzett vizsgálatok során szerkezeti és számbeli kromoszóma-rendellenességeket és fokozott testvérkromatidcserét figyeltek meg ezeknél az egyéneknél.
Számos genetikai károsodás mellett máj-, vese- és izomrendellenességeket figyeltek meg a növényvédő szerek krónikus hatásának kitett mezőgazdasági dolgozóknál.
A növényvédő szerek élőlényekre gyakorolt hatása a magzati élettől kezdődik. Ezek a gyógyszerek a méhlepényből a magzatba jutnak, és ennek eredményeként vetélések, hiperpigmentált és hiperkeratikus szülések figyelhetők meg. Állatkísérletek során azt figyelték meg, hogy a radioaktívan megjelölt és az anyának adott növényvédőszer 5 óra múlva átjutott a placentából a magzatba, és megtelepedett a magzat szemében, idegrendszerében és májában.
A szerves foszfát és karbamát rovarölő szerek veszélyeztetik az életet azáltal, hogy közvetlenül a perifériás és központi idegrendszerre fejtik ki hatásukat.
Sok peszticid károsítja az embereket, az állatokat és a környezetet.
Az erről szóló első tanulmányokat a 70-es évek elején mutatták be, az UNEP Stockholmi Egyezmény az emberi környezetről előkészítése során. Harminc évvel később az Egyesült Államok, Ausztrália, Kanada, Japán és Új-Zéland a nemzetközi nyomásnak engedve elhatározta, hogy globális megállapodást készít.
E vizsgálatok keretein belül számos, a mezőgazdaságban elterjedt POP-nak (Persistent Organic Pollutants) nevezett vegyi termék – néhány speciális eset kivételével – betiltásra kerül, és tilos új, POP tulajdonságokkal rendelkező vegyi anyagok előállítása. E megállapodás hatályán belül; aldrin, endrin, toxfen, chlordane, dieldrin, heptacol, mirex, DDT és ipari vegyszerek, hexaklór-benzol és PCB-k betiltásra kerültek, készleteiket pedig figyelemmel kísérték.
Törökországban Çok et al. Ezeket a vegyi anyagokat bizonyos mértékig az anyatejben találták számos, általa végzett vizsgálatban A szerves klórozott peszticidekről, amelyek perzisztens szerves szennyező anyagok, Cafer Turgut et al. A Taurus-hegységben végzett számos tanulmányban kimutatták, távoli szállítást észleltek.
A peszticidek negatív hatással vannak a vérsejtekre is. A szerves foszfortartalmú rovarölő szerek megakadályozzák a vörösvértestek működését azáltal, hogy megváltoztatják az eritrociták (vörösvérsejtek) membrán tulajdonságait. Egyes más peszticidek szintén az eritrociták méretének és felületi alakjának romlását okozzák, valamint az eritrociták antioxidáns rendszerének enzimek aktivitását.
A peszticidek egyik legfontosabb hatása az acetilkolinészteráz enzim gátlása. Ebben az esetben az alsó agytörzsben lévő légzésszabályozó központok elnyomásával halálos. Ismét egy peszticidekkel kapcsolatos tanulmányban azt találták, hogy a peszticidek gátolják a TCA enzimeket (malát-dehidrogenáz, szukcinát-dehidrogenáz).
