Az Ankarai Egyetem Orvostudományi Karán a betegséget okozó sejteket a vérből kitisztító "aferézis" módszerrel 1 évig intenzív osztályon fekvő beteg, aki nem reagált a gyógyszeres kezelésekre, visszatért a mindennapi életébe. .
Ankarai Egyetem Orvostudományi Kar Gasztroenterológiai Tanszék oktató Prof. Dr. Murat Törüner, "kolitisz"
Azt mondta, hogy a "gyulladásos bélbetegségnek" két altípusa van, amelyek "fekélyes vastagbélgyulladás" és "Crohn-betegség" néven ismertek.
Kijelentve, hogy ezt a betegséget a jelenlegi módszerekkel nem lehet kezelni, az időről időre elalvó, esetenként súlyosbodó betegség a következő információkat adta:
"Egyes betegeknél az alvási állapot véletlenül sokáig tart. A kezelés első szakaszában olyan gyógyszereket alkalmaznak, amelyeknek kevesebb mellékhatása van, és hosszú ideig használható. A betegség előrehaladása esetén több mellékhatással járó gyógyszereket alkalmaznak. Bár a betegség kialakulásának mechanizmusa nem ismert, a szervezet a beleket tekinti ellenségnek és ez Ilyenkor a belekben gyulladásos állapot alakul ki, ezért az immunrendszert elnyomó gyógyszereket már előrehaladott állapotban kell alkalmazni. Ha ezeket a gyógyszereket hosszú ideig használják, súlyos mellékhatások léphetnek fel. Ezek a mellékhatások súlyos fertőzések formájában jelentkezhetnek."
Törner kijelentette, hogy a genetikai hajlam hatásos a betegség kialakulásában, amely többnyire 30-40 éves korban jelentkezik nőknél és férfiaknál egyaránt, Törner elmondta: "Van, aki 70 évesen is elkaphatja a betegséget."
Megjegyezve, hogy a fekélyes vastagbélgyulladás véres hasmenéssel, a Crohn-kór pedig hasmenéssel és hasi fájdalommal jár, egyes betegek székletet tapasztalhatnak például a szájból, a nemi szervekből és a bőrből. Hangsúlyozta, hogy még a kortizon kezelésben is, amely sikeres volt a kortizonban, a a siker később csökkent.
Törner kijelentette, hogy a betegeknél súlyos pszichés problémákat okozó gyulladásos bélbetegségek ellen kísérleti kezelési módszereket alkalmaznak, és kijelentette, hogy ezek közé a kísérleti kezelések közé tartozik az "aferézis" módszer, amely a betegséget okozó sejteket megtisztítja a vértől.
Elmagyarázta, hogy a 20 éves Crohn-beteg, aki az Ankarai Egyetem Orvostudományi Karán aferézisen esett át, nem reagált semmilyen kezelésre annak ellenére, hogy 1 évig az intenzív osztályon tartották. Dr. Murat Törner a következő információkat közölte a szóban forgó pályázattal kapcsolatban:
"Az általunk alkalmazott aferézis módszerrel a beteg vérében, mert ellenségnek látta a beleket, megtisztítottuk azokat a sejteket, amelyek a vérkeringési rendszerből kiszűrve túlzott és érthetetlen reakciót váltottak ki. megtisztultak, a betegnél a gyulladásos bélbetegség tünetei eltűntek Ankarai Egyetem Orvostudományi Kar, Gasztroenterológiai Tanszék Törökország" „A Therapeutic Apheresis Center az ország egyik legfejlettebb műtős körülményekkel rendelkező központja. Hogy az aferézis módszer sikeres legyen. , nagyon fontos, hogy a gasztroenterológia és az aferézis terén fejlett állapotú központokban végezzék el."
Kijelentve, hogy a kezelés befejezése után a Crohn-beteg beleiben kinyíló sipolyok teljesen bezáródnak, a beteg visszatért a mindennapi életébe, miután a betegség tünetei eltűntek, és az immunrendszert elnyomó gyógyszereket minimálisra csökkentették: „Azonban , ez nem jelenti azt, hogy a beteg teljesen felépült A nyomon követést folytatni kell Lehet, hogy egy idő után meg kell ismételni” – mondta.
Törner elmondta, hogy ugyanezt a kezelést egy másik, fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegnél kezdték el, és elmondta: "Ennek a betegnek is voltak gyógyszerrel kapcsolatos problémái. Az első beavatkozást a múlt héten végeztük el. Ezt még 4 alkalommal meg kell ismételni. Kezdjük a kezelést. eredményeket csak a harmadik beavatkozás után követünk. Minden egyes beavatkozás után nyomon követjük a beteg fejlődését. "A betegség ezen altípusának sikeressége 50 százalék feletti. Jó eredményeket ért el egy Németországban végzett vizsgálat" - mondta.
"A MÓDSZERNEK NINCS MELLÉKHATÁSA"
Az Ankarai Egyetem Orvostudományi Kara A Terápiás Aferézis Központ vezetője Prof. Dr. Osman İlhan azt is kijelentette, hogy az aferézis módszernek nincsenek mellékhatásai.
Ilhan kijelentette, hogy ezt a módszert nem lehet minden betegnél alkalmazni, és az Egészségügyi Minisztérium Aferézis Bizottsága által jóváhagyott betegeknél is alkalmazható, egy gasztroenterológiai szakorvosokból álló bizottság jelentésével.
"Ezzel a módszerrel összegyűjtik a bélgyulladást okozó védekező sejteket, az aferézis technikával gyűjtött vért kiszűrik, a betegséget okozó leukocitákat leválasztják, és az ezekből a sejtekből megtisztított vért a betegnek adják. A beavatkozást hetente egyszer végezzük, 5 héten keresztül."
İlhan közölte, hogy készül egy szöveg, amelyről a betegek az aferézis módszert alkalmazhatják, és elmondta, hogy ezt a kérdést az Egészségügyi Minisztérium Aferézis Bizottságában is megvitatják majd.
Megjegyezve, hogy a "gyulladásos bélbetegség" mesenchymalis őssejt-transzplantációval történő teljes megszüntetésére irányuló tanulmányok folytatódnak, İlhan elmondta, hogy ezzel a kezeléssel 100 százalékos sikert lehet elérni a betegség ellen.
Az Ankarai Egyetem Orvostudományi Kar Hematológiai Tanszékének oktatója Prof., kifejtve, hogy a mesenchymális őssejt-transzplantáció célja a beteg csontvelőjében lévő betegséget okozó sejtek teljes elpusztítása és azok keringésbe kerülésének megakadályozása. Dr. İlhan azt mondta:
"A világon folynak kutatások a mesenchymális őssejt-transzplantációval kapcsolatban. Az egyik ilyen vizsgálat nem járt sikerrel, mert egy harmadik személytől vett őssejtet ültettek át a betegekbe. Magától a betegtől vagy hozzátartozóitól vett őssejteket azonban szöveti kompatibilitással át kell ültetni. A közeljövőben ezzel a kezelési módszerrel gyulladást kell végezni. Lehetséges a bélbetegség teljes kiirtása."
MI AZ A GYULLADÓ FENEK BETEGSÉGE?
A gyulladásos bélbetegség, amely gyakran krónikus (hosszú távú) gyulladás az emésztőrendszerben, fekélyekkel, duzzanatokkal, sérülésekkel, vérzéssel és a bélfal sérülésével halad előre.
Általánosságban elmondható, hogy a gyulladásos bélbetegségnek két különböző típusa van: a "fekélyes vastagbélgyulladás" és a "Crohn-betegség". Ezen túlmenően a gyulladásos bélbetegségnek van egy köztes típusa, amely nem pontosan hasonlít a fekélyes vastagbélgyulladásra vagy a Crohn-betegségre, vagyis egy határozatlan forma.
A vastagbél legfontosabb feladata a bélben lévő víz visszaszívása a vérbe. A fekélyes vastagbélgyulladásban ez a funkció nem valósítható meg a víz visszaszívását lehetővé tevő réteg gyulladása miatt. Így a betegség legfontosabb tünete a hasmenés. Ebben a nyálkahártyát fedő rétegben fellépő gyulladás (gyulladás) szövetkárosodást, ezáltal fekélyt és vérzést okoz.
A hasmenés fokozott székletürítést és hasi fájdalmat okoz. Így olyan tünetek jelentkeznek a betegeknél, mint véres széklet, végbélvérzés (vér a végbélből), fájdalom a székletürítés során, sürgős székletürítés, folyamatos hasmenés, hasi fájdalom (többnyire görcsök), fogyás és láz.
A betegség esetenként súlyosbodásokat és nyugalmi időszakokat mutat. Bár élethosszig tartó betegségről van szó, kezeléssel normális aktív életvitel lehetséges.
A fekélyes vastagbélgyulladást gyakran összekeverik a Crohn-betegséggel. Colitis ulcerosa esetén csak a vastagbél (vastagbél és végbél) felületes bélése
Míg a réteg (nyálkahártya és nyálkahártya alatti) beteg, Crohn-betegségben ez az emésztőrendszer bármely részén előfordulhat a szájtól a végbélnyílásig (anus). A fekélyes vastagbélgyulladástól eltérően a Crohn-betegségben a bélfal minden rétege érintett, nem csak a felszíni réteg, a bél azon részén, ahol a betegség előfordul.
