Függetlenül attól, hogy kötetlen ünneplésként vagy erőszakosan romantikus gesztusként használjuk, a csók egyike azoknak a bevett emberi viselkedéseknek, amelyek dacolnak a magyarázattal. Sokféle célja van – a kockára tett, majd fújó, a vágyakozást közvetlenül a földdel való találkozás pillanatában csillapító, a távolból a levegőbe engedés küldi, és a hosszú puha hollywoodiak – természetükben azonosak, bár jelentésük eltérő. Akkor miért szeretjük annyira ezt az akciót?
A csók nem csak egy csók
A csókot tanulmányozó tudósok nem teljesen biztosak abban, hogy az emberek egyáltalán miért vonzódnak egymás ajkaihoz. A legvalószínűbb elmélet az, hogy a főemlős anyák a megrágott ételüket a kicsik fogatlan szájába teszik. Az ajaktól ajkig való érintkezés nemcsak karbantartási követelményként, hanem társadalmi kötődésként és a szeretet kifejezéseként is kialakulhatott.
De azóta nyilvánvaló forradalom ment végbe a csókolózásban. Manapság úgy tartják, hogy a csókolózás segíti a kritikus információátadást, nem pedig pusztán ételátadást. A csók, mint romantikus udvarlás segít a jó partner kiválasztásában, kémiai jelek küldésében és az első lépésben a hosszú távú kapcsolatok felé. Mindezek fontosak az evolúció fő célja szempontjából; hatékony reprodukció.
A csók lehetőséget ad arra, hogy értékeljük a csókolózunk azon lényeges tulajdonságait, amelyeket szándékosan nem szüntettünk meg. Ezt az információcserét elősegítik a feromonok (olyan vegyszerek, amelyek segítenek az állatoknak üzeneteket küldeni az állatok között). A kutatások továbbra is azt mutatják, hogy a feromonok az emberben is működnek.
A csók egy olyan szakasz lehet egy nő számára, amely felméri, hogy partnere jó-e neki, mielőtt több időt és erőfeszítést fektetne be. Tehát egy rossz első csók rosszabb, mint egy rossz első randevú, mert az egyiket pótolhatod, a másik pedig a kémiai eltérés jele.
A férfiak hanyagok, a nők válogatósak
A viselkedéskutatások alátámasztják ezt a biológiai érvelést. 2007-ben az Albany Egyetem 1041 hallgatójával végzett tanulmány kimutatta, hogy a férfiak és a nők eltérően érzékelik a csókolózást. Bár az udvarlási szakasz gyakori, a nők jobban törődnek a csókokkal, és sokan megtagadják a szexet a csók előtt. A férfiak ezzel szemben szexuális kapcsolatba léphetnek olyan nővel, akit még soha nem csókolóztak, sőt, nem haboznak lefeküdni egy olyan nővel, aki nem csókol jól. Figyelembe véve, hogy a nők körültekintőbbek a párválasztás során, ezek a csókolózásbeli különbségek logikusak.
A férfiak is jobban vágynak a francia csókra, mert a nyál tesztoszteront tartalmaz, ami növelheti a libidót. A szakértők meg tudják becsülni a nők ösztrogénszintjét is, ami szabályozza a termékenységét.
A csók nem csak a párválasztásban segít, hanem jó érzés is. Ennek az az oka, hogy a csókolózás során felszabadul néhány jó közérzetet keltő vegyszer, amelyek fokozzák a stresszoldást és a társadalmi kötődést.
A kutatók Wendy Hill és a Lafayette College hallgatói azt vizsgálták, hogyan változik meg az oxitocin és a kortizol, a stresszhormon, amely segíti a párok kötődését és egyesülését a csókolózás után. Hosszú távú kapcsolat párok egy csoportjával azt találták, hogy a kortizolszint csökkent a csók után. Minél tovább tart a kapcsolat, annál alacsonyabb a kortizolszint. A kontrollcsoportban a kortizolszint is csökkent azoknál a pároknál, akik most fogtak először kezet, ami arra utal, hogy a szociális kapcsolat általában csökkenti a stresszt, nem csak a csókolózás.
Az oxitocinszint vizsgálatakor a kutatók felfedezték, hogy csak a férfiaknál nőtt, bár mindkét nemnél növekedésre számítottak. Kidolgozta azt az elképzelést, hogy a nőknek többet kell megtapasztalniuk, mint az elkötelezettség miatti csókolózást, vagy hogy a laboratórium steril környezete nem túl alkalmas környezet arra, hogy a nők elkötelezettnek érezzék magukat.
A csók tehát nemcsak a párválasztásban játszik szerepet, hanem az elköteleződésben is. Helen Fischer, egy evolúcióbiológus úgy véli, hogy a csókolózásnak 3 fő formája van: a szexuális vágyat a tesztoszteron szabályozza; romantikus szerelem, amelyet a dopamin és más jó közérzet hormonok szabályoznak, és olyan kötődési vegyi anyagokat tartalmaz, mint a szerelmi kötődés és az oxitocin. A csók valójában mindet összeköti – mondja a szakember; a romantikus csókok során kiválasztott nyál tesztoszteront tartalmaz; A jó közérzetet keltő vegyszerek, amelyek a romantikát táplálják, megoszlanak, amikor csókolózunk, és a csókolózás során olyan vegyszerek is felszabadulnak, amelyek elősegítik az elköteleződést, ami viszont segít meghosszabbítani a közösülést, és mindez természetesen elősegíti a szaporodást.
Szagolj, ölelj és fordulj jobbra
Az az érdekes, hogy egyes állatok és emberek nem csókolóznak. Egyes emlősök egymás arcát nyalva és szagolva létesítenek szoros kapcsolatot, és továbbítják a szükséges információkat. Bár a csimpánz anyák még mindig szájon át etetik gyermekeiket, a hírhedt, kóbor csimpánzok az egyetlen igazán csókolózó főemlősök.
És bár a csókolózás elengedhetetlennek számít az emberek számára, még mindig ismert, hogy 10% nem csókol. Tehát annak ellenére, hogy a csókot genetikai és kompatibilitási információk megszerzésére használjuk, a csókolózás iránti rajongás a minket körülvevő kulturális hiedelmekkel is összefügg.
Bármilyen okból és hogyan csókolózunk, egy dolog változatlan marad: az az oldal, aki felé fordulnak az emberek, amikor csókolóznak. Szinte mindig igaza van. Úgy gondolják, hogy ez a viselkedési aszimmetria a csecsemőkorban és a terhesség utolsó heteiben történő szédülés preferenciájának a következménye.
Végül is a csókolózásban az az igazán klassz, hogy nem kell ilyesmire gondolni csókolózás közben. Csak be kell hunynod a szemed, és átadnod magad a természetednek…
Lájkold és kövesd a Milliyet KADIN-t a Facebookon!
