A Mersin Egyetem Halászati Karának tagja, Assoc. Dr. Bedii Cicik közleményében úgy fogalmazott, hogy az emberi populáció rohamos növekedése, az ipari fejlődés és a modern mezőgazdasági gyakorlatok miatt a vízszennyezés veszélyes szintre emelkedett. Kijelentve, hogy a szennyezés növekedése az ökoszisztéma természetes egyensúlyának megbomlását okozza, az egzotikus (vándorló) fajok nyomást gyakorolnak az endemikus (helyi) fajokra és a biológiai sokféleség csökkenését okozzák, Cicik kijelentette, hogy ezt a helyzetet mielőbb meg kell akadályozni, hogy nem vezet nemkívánatos következményekhez.
Kifejtette, hogy a tengeri sünök a tengeri ökoszisztéma gerinctelen alkotóelemei közé tartoznak, és a parttól 5 ezer méteres mélységig terjedő részeken elterjedtek, Cicik megjegyezte, hogy ez a faj 450 millió évvel ezelőtt élt a kövületi vizsgálatok során. Kijelentve, hogy ezek a lények rendkívül érzékenyek a szennyezésre,
Cicik elmondta: "A tengeri sünököt, amelynek két faja gyakori a Földközi-tenger öbleiben, az elmúlt években "bioteszt-lényként" használták a szennyezés kimutatására irányuló vizsgálatok során. A tengeri sünököt hazánkban nem értékelik eléggé, és nemkívánatos fajnak tekintik őket. a tengerparton nyaralók által. A legtöbbjük a környezet szerves szennyezésének, a tengeri sünök pedig a tisztaság mutatói."
Rámutatva arra, hogy a tengeri sünök genomja nagyrészt átfedésben van az emberi kromoszómákkal a legújabb tanulmányokban, Cicik azt mondta: "Ez azt jelenti, hogy fontos erőforrásnak tekinthető az emberek immunrendszerével kapcsolatos problémák vizsgálatában. A tengeri sünök számos ismeretlen tulajdonsága jelzi, mennyire fontosak az élőlények."
Kijelentve, hogy a "Paracentrotus lividus" és az "Arbacia lixula" fajok széles körben megtalálhatóak hazánkban, és megállapítást nyert, hogy számuk az elmúlt években nőtt, Cicik megjegyezte, hogy a Földközi-tengeren és főleg a szűzben történtek ilyen irányú fejlesztések. Mersin-öblök.
ÉTEL
Cicik kijelentette, hogy a Törökországban gazdasági és tápértékét tekintve nem túl ismert tengeri sün afrodiziákum tulajdonságával a távol-keleti és európai országok kedvelt ételeként megállja a helyét az asztalokon.
Kijelentve, hogy Japánban, Franciaországban, Görögországban, Olaszországban, Chilében és a távol-keleti országokban rendkívül elterjedt a tengeri sün fogyasztása, Cicik kijelentette, hogy nálunk nincs ilyen szokás, hiszen nem ismerik kellőképpen magas tápértékét. Cicik azt magyarázta, hogy a természetben nincs olyan élőlény, amelynek ne lenne funkciója:
Így folytatta: "A hazánkban nem értékelt halászatok kategóriájába tartozó fajok és tengeri sünök biológiai jellemzőit jól ismerni kell. A halászati feldolgozási és tenyésztési technikák kutatása a természeti erőforrások hatékonyabb felhasználását szolgálja. , valamint felségvizeink biológiai sokféleségének ellenőrzése.
Úgy gondolják, hogy a védelemre és védelmére irányuló erőfeszítések
